Bártfai Szabó László: Adatok gróf Széchenyi István és kora történetéhez 1808-1860. 1. (Budapest, 1943)
Bevezetés
BEVEZETÉS. Az alábbiakban másfélezer levelet, emlékiratot, jelentést, naplórészletet talál időrendi sorrendben az olvasó általában a magyar reformkorszak, de elsősorban Széchenyi István gróf küzdelmes pályájának megvilágítására. Zichy Antal már a múlt század kilencvenes éveiben kívánatosnak tartotta (Akad. Értesítő 1890, 45. l.) Széchenyi naplóin és levelein kívül a hozzáírt levelek és a reá vonatkozó egyéb adatok összegyűjtését is, s a jelen kiadvány szerény kísérlet arra, hogy az eseményeket, intézményeket és szereplőket megvilágító adatok ne naplók, levelek, hírlapi cikkek stb. csoportokba osztva s így elszigetelten lássanak napvilágot, hanem a kedvező és kedvezőtlen forrásokat magukat közölve igyekezzék az érdeklődőt az események hű megismeréséhez segíteni. A források ezen közvetlen megvilágítása után sem tudunk Széchenyinek közéleti tevékenységéről kimerítő képet alkotni. Naplóiban elsősorban önmagának szól, fontos eseményekről, tanácskozásokról gyakran csak 1—2 szót jegyez fel, s bár leveleinek és tanulmányainak nagyobb része már nyomtatásban megjelent, teljesnek a közölt anyag távolról se tekinthető. A magyar technikai fejlődés dicsőségét szolgálná, ha a Vásárhelyi Pállal váltott iratai megjelennének, egész kötetre való anyagot tesznek ki a nádorhoz írt jelentései az aldunai munkálatokról, a Tiszaszabályozásról , a teljesség kedvéért kívánatos lenne a Lunkányihoz írt mintegy ezer darab gazdasági természetű levél kiadása ; megérné a fáradtságot, hogy Széchenyi helytartótanácsosi működését is a meglevő jegyzőkönyvek gondos áttanulmányozásával megismerjük : a Duna, Kőrös, Lajta, Ipoly, Szamos és Berettyó szabályozását mily gondosan kidolgoztatta; a Tiszára vonatkozó hatalmas iratcsomók tartalmait sem dolgozta fel eddig senki, pedig az alföldi csatornázás gondos előkészítése, a magyar vasutak megteremtésének világos alapvonalai mind