Gorove István: Nyugot. Utazás külföldön 1-2. (Pest, 1844)
Tartalom
e dicsőséget homlokáról tépni kezdették — mondták Aeschylus Trója bevételét evvel jelente át Görögországba. — Hannibal tornyok, a persák hang által közlekedtek, Aristoteles idejéből pergament-szalagokkal, Christus sz.e. 200 évvel Kleoxenos és Demokritos fáklyatáblákkal, azután Worcester, Amontons, Hook— a XVII. században Edgeworth, Gouthey, Bergstasser ezek mind fölidéztettek az érdemet elkövetelni Chappetől. Azt mondtam e munkának első lapjain : sokaknak elég volna kortársaik becsültetése, elismerése, — de jó a rágalom, az irigység, a mindennapi lelkek, földi szenvedélyek a tettforrásba mérget öntenek, s ez megszűnik csörgedezni. Claude Chappe, ki 1789-ben a telegraphot feltalálja s ki 1792-ben életbe lépteti, e megtámadások nyilai alatt összeroskad s önmagának kivégzi életét. — Különös az emberekben, hogy az érdemet s különösen a találmányokból eredőt, először szokták megrohanni. A puskaport nem Schwartz találta fel, ezt már a dunaiak ösmerék. A Columbus nem fedezte fel Amerikát, ezt már az islandiak s oroszok rég ösmerék, Guttenberg nem a könyvnyomtatást, ezt a Harlemi Koster, Mongolfiernem a léggolyót, Fulton nem a gőzhajót, de Jouffroy, és így megy ez mindennel, de mégis a világközvélemény igazságosb, mint az aljas lelkek, és e nevekhez tapad az érdem. Mondani szoktuk, hogy a bámulatostól a nevetséges csak egy lépésnyire van, a telegraphoknál a két fejti szó-