Pukánszkyné Kádár Jolán (szerk.): A Nemzeti Színház százéves története 2. - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1938)
Iratok
A SZÍNHÁZ BEZÁRÁSA 735 3. §. Az épület akként létesítendő, hogy az a Budapest székesfőváros pesti részének 5.347. és 5.348. számú telekkönyvi betétében, a „Nemzeti Színház“ mint telekkönyvi tulajdonos nevén álló, 5294. és 5295. hr. számok alatt fölvett, továbbá ugyancsak a székesfőváros pesti részének 5352. sz. telekkönyvi betétében az egyetemi alap nevén álló, 5299. hr. számú, szomszédos telkéből e célra szükségelt 43185 m2 nagyságú területen helyeztessék el. 4. §• Ilyen elhelyezés mellett az épület főhomlokzata a Múzeum-körúti határvonaltól 5-15 méterre lép vissza, aminek folytán a Rákóczi úton az ott 5. szám alatt lévő, Budapest székesfőváros pesti részének 5.349. számú telekkönyvi betétében 5.296. hr. szám alatt fölvett szomszédos ingatlan és a színház között addig, amíg ott a nyilvános forgalom részére 12 méter széles utca nyittatik, 6 méter távolság hagyandó, amely mintegy 7 méter mély, 4-6 méter széles ívű nyílással bíró toldaléképülettel beépítendő. Viszont az egyetemi épületek felé maradó kör szélessége, a legszűkebb helyen mérve, 105 méter. 5. §. E törvényt a vallás- és közoktatásügyi minister hajtja végre. Budapesten, 1914. évi július hó 6-án. Jankovich Béla s. k. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister. 251. 1914. szeptember 13. Az állami színházak üzemének ideiglenes felfüggesztését elrendelő legfelsőbb elhatározás. V. K. M. 128 172/1914. III. „Időközben Budapest székesfőváros közönsége részéről mind sűrűbben jutott kifejezésre az az óhaj, hogy mind a két áll. színház, de különösen a NI. Sz., melynek a hazafias szellem ébrentartása és az egész országban megnyilatkozó lelkes hangulat ápolása körül különös kötelezettségei vannak, megnyittassék“ (V. K. M. 91.156/1918. III. a.) s így a N. Sz. 1915. január végén újból megkezdte működését.