Pukánszkyné Kádár Jolán (szerk.): A Nemzeti Színház százéves története 2. - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1938)
Iratok
734 1916. július 6. nyomása után a terveket átdolgozták (v. ö. a törvényjavaslat indokolását Irományok XL111. köt. 118. 1.) s velük a szerződés 110.892/1913. V. K. M. sz. a. 1913. június 10-én megköttetett. A színházépület és a bérház lebontására nyilvános árlejtés útján a Báthory és Klenovits cég kapott megbízást. (V. K. M. 17.672/1913. III. A.) A bontás 1913. október elején kezdődött. (A bontási munkálatok részletes leírását 1. Báthory István: A NI. Sz. építésének és lebontásának története. Bp., 1911.) Az új színház építése az eredeti tervek szerint 1911 őszén vette volna kezdetét „és 1917. évben teljes befejezést nyer úgy, hogy az új épület ugyanazon év augusztus hó 22-én, a NI. Sz. megnyitásának 80-ik évfordulója ünnepén rendeltetésének átadható lesz“. (ld. indokolás.) „A színház a Grassalkovich herceg által ajándékozott telken épül, amelynek területét az 1869. évben megvásárolt Westermayerféle ingatlan nagyobbította meg. A rendelkezésre álló teleknek e célra való felhasználását a pénzügyi szemponton kívül az e helyhez fűződő traditio is megokolttá teszi. Viszont a terület a székesfőváros egyik közlekedési gócpontja lévén, az ottani nagy forgalom az épületnek elhelyezését rendkívül megnehezíti. Ezenkívül a telektömb nem elég nagy ahhoz, hogy úgy legyen kihasználható, hogy a rajta emelendő szerkezet épületi megoldását színházi-, építőművészi- és városrendezési szempontokból teljesen kifogástalannak lehessen tartani. A nézőtér befogadóképességén s a színházi üzem különféle más helyiségeinek kellő nagyságán és lehető legelőnyösebb elhelyezésén kívül figyelemmel kell lennem arra is, hogy az épület monumentalitását és művészi hatását megfelelő tér biztosítsa. A színházépületnek megfelelő elhelyezése csak abban az esetben lehetséges, ha az egyetemi alap szomszédos telkéből 43185 m2 nagyságú terület beépíthető, továbbá a színház villamosáram fejlesztő telepének céljaira szükséges mintegy 160 m2 nagyságú terület már most, a díszletraktár elhelyezésére szükséges terület pedig az egyetemi vegytani épület újjáépítésekor felhasználható. Ő cs. és ap. kir. Felsége erre vonatkozóan a legmagasabb engedélyt megadni méltóztatván, a jelen törvényjavaslat a színházépület elhelyezését az egyetemi alap telkéhez való viszonyában ennek megfelelően állapítja meg.“ (Id. indokolás.) A tervekre nézve 1. Építő Ipar 1913. 21—22. sz. és A 100 éves N. Sz. emlékkiállítása. Bp., 1937. 82. 1. 585—599/a. sz. Az építés a világháború közbejötte miatt meg sem kezdődött. 1- §• A vallás- és közoktatásügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy a budapesti Nemzeti Színház részére az e célra az állami költségvetésben megállapított és megajánlott hitelösszegek felhasználásával új épületet létesítsen. 2- §• Az építkezés költsége 4.200.000 K. Ez összegből 2.100.000 K az 1912—1914/15. évi költségvetésekbe beillesztve lévén, a fenmaradó hitelösszeg, 600.000 K-ás részletekben, a következő évek állami költségvetéseit terheli. Az épület belsejének művészi díszítésére a most említett összegen túl szükséges költség az évi költségvetésben a művészeti célok támogatására fölvett javadalomból fedezendő.