Viszota Gyula (szerk.): Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal 1. 1841-1843 - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1927)
Bevezetés - II. Rész. Széchenyi első támadása Kossuth ellen: A kelet népe
BEVEZETÉS LXIII családja számára gyűjtött összegből fennmaradt. Elbeszéli azt Kossuth későbbi visszaemlékezésképen. A magyar ipar fellendítése végett iparegyletet tartott kivánatosnak s minthogy Széchenyi volt a társadalmi tevékenység és egyesületi szellem megteremtője Magyarországon, arra kérte, vegye kezébe az ügyet és teremtse meg az iparegyletet. Széchenyi udvariasan végighallgatta, — mint Kossuth írja — megköszönte figyelmét, de kérése teljesítésére nem vállalkozott, mert az eszmét az Austriával való „vegyesházassági“ viszonynál fogva oly kényes természetűnek találta, hogy felkarolása kitűzött céljaiban akadályozná. Széchenyi is feljegyzi e találkozását Kossuthtól s e szerint Kossuth tanácsot jött kérni, mivel a számára „összekoldult“ 20.000 váltó forinttal polytechnicumot szeretne létesíteni, de ő kitérő választ adott. E két állítás nem fedi egymást s minthogy Kossuth 1880 körül írta visszaemlékezéseit, nyilvánvaló, hogy a tények állása elhalványodott előtte és a későbbi tényt korábbra helyezi. Széchenyi rögtön feljegyző Kossuth kérését, t. i., hogy polytechnicumot akar megindítani, ami végeredményben szintén a magyar ipar érdekében állott. Nyilvánvaló, hogy polytechnicumról volt szó, mert egy hónap múlva feljegyzi Széchenyi az iparegylet alakulását is. E szerint b. Eötvös József, Almási Balogh Pállal és Kossuthtal „Hasznos ismereteket“ terjesztő társaságot szervez, amelyre gr. Batthyányit meghívják, őt nem. (Ezt valószínűleg a Kossuthtal való megbeszélésnek köszönhette). Almási Balogh 1841 január elején a Pesti Hírlap 2. számában vetette fel egy cikkében felszólítását egy hasznos ismeretet terjesztő társaság ügyében s ehhez később hozzászólt Fáy András a Pesti Hírlapban, de Kossuth is így keletkezett az iparegylet. Ha tehát Kossuth még december végén szólította volna fel Széchenyit az iparegyesület szervezésére, kétségkívül nem írta volna le egy hónap múlva, hogy mellőzték őt. Ilyen körülmények között Széchenyi kellemetlen érzéssel jegyzi naplójába 1840 december 30-án a kormány beleegyezését abba, hogy Kossuth Landerer újságját szerkessze és 1841 január 3-án a Pesti Hírlap első megjelentét azzal, hogy „hol vannak a következmények!“ Valóban érthetetlen volt, hogyan juthatott Kossuth az előzmények után hírlapszerkesztéshez. Már az Országyűlési Tudósítások, evvel kapcsolatban a kősajtónak beszerzésével elég kellemetlensége volt a magyar és bécsi főhatóságoknak Kossuthtal. A Törvényhatósági Tudósítások ügyében pedig Kossuth és Pest megye oly nehéz helyzetet teremtett a kormánynak, a szószoros értelemben annyira kompromittálta, hogy végül elkerülhetlenné vált, hogy elfogassa Kossuthot. Kossuth azonban börtöne- Függelék XI. sz. 774—81.