Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája 1. (Budapest, 1897)
Vaskor - A lándsahegy
A kelta sírokban néha, például Perkátán és Sopronban nagy ollót is találunk, olyat, minőt parasztjaink most is használni szoktak juhnyírásnál (1. LXXX. tábla 4., δ., és 6. sz) A lándsahegy. A lándsahegy ritkán marad el a kardtól a galata sírleleteknél; rendesen hosszú köpüje van, hogy erős, hosszú fanyél illesztethessék belé. Ritka rajta a díszítés. A magyar földön talált lándfahegyek közt legszebb a csabrendeki, Darvay Kálmán gyűjteményében (1. 73. sz. rajz). A nagyobbik hossza 178 mm., legnagyobb szélessége 36 mm., a köpü hossza 56 mm., nyílásának átmérője 7 mm. A lándsa szárnya és köpüje mindkét oldalán választékos, bevésett, kelta ornamentikával díszes. (Lásd Arch. Ért. 1890, 241. lapon, hol Szendrey János írja le.) A nyílhegyek szárnyasak. 73. sz. La Téne-ízlésű vas-lándsahegyek, a csabrendeki leletből. Arch. Ért. u. f. X. köt. 243. 1. után.