Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája 2. (Budapest, 1897)

Első rész - Népvándorlási emlékek. - Egyéb emlékek a visigóthok korából

52 NÉPVÁNDORLÁSI EMLÉKEK, és három petreosszai kapocsról. A fibula tűje kettős sodronyrudacskáról futott le tokjába, miről a fenmaradt töredékek tanúskodnak. Ide tartozik továbbá a Jankovich Miklós által Magyari Kóssa tolnai alispántól vett, Györkönyön talált két cicada-fibula is (1. 152. sz. rajz), mely ezüsttel bélelt trébelt aranylemezén rekeszben foglalt nyolcz gránáttal díszes. Ez nem találtatott ugyan a visigóthok földjén, mint az előbbi ékszerek, de rekesz-gránátos díszítési stylje által a visigóth kincsekkel szoros rokon­ságban áll, épen úgy, mint a csornai egyszerű diadéma, melyet Hampel József ismertetett, megjegyezve, hogy hasonló ékszerek a szt.-pétervári Eremitage gyűjteményben több példányban fordulnak elő, hova a krimi ásatásokból származtak át. Nézetünk szerint a krasznai kincsleletről is itt kell megemlékeznünk, ámbár ez kétségen kívül római munka, de a visigóthok földén találtatott, kikhez ez valószínűleg mint ajándék került, s ezért ugyanakkor rejtették el, mint a Somlyói két kincset. A Kraszna nevű erdő alatt t. i., Bodzaforduló közelében, az oláh határ tőszomszédságában, földcsúszás elborí­totta az országutat; három czigány, ki a föld eltávolításával foglalkozott. 1887-ben augusztus hó közepén 15 darab arany­hidat talált, alakja olyant, mint a mostani pecsétviaszrudacskák (1. CX. tábla). Három közülök két alatt különböző módon Bécsbe került, hol az egyiket Trau ismeretes régiséggyűjtő, a másik kettőt Bachofen, nussdorfi polgármester vette meg; hatot Brassóban egy pénz­váltónak adtak el, ki azokat feldarabolta, de az ottani hatóság lefoglalta ; hat a sepsi-szentgyörgyi hatósághoz szolgáltatott be. Ez utóbbiaknak fele részét megvette a II. Muzeum, másik fele a földbirtokos, kiskorú Mikes József gróf birtokában maradt. Ezen rudaknak, melyek súlya a hat kilogrammot jóval meghaladja, tizenkettőjén rajta van Lucianus római fémjelző bélyege, az arany tisztaságának bizonyítékául: LUCIANVS OBR­I­SIG (Lucianus obrisum nota prima signavit), végén jele a Krisztus­­monogramm. Flavianus, valószínűleg a signator, hitelesíti a fémjelző bélyeget: FL. FLAVIANVS SIGNAVIT AD DIGMA (Flavius Flavianus jelzi a minta szerint), végén hivatalos jele a pálmaág. Ezen bélyeg hiányzik néhány rúdon, másokon három-négyszer is előfordul. Helyét pótolja Quirillus és Dionysus, kik szintén bélyegeznek három rudat s jelzik pálmaággal s egy másik hivatalos jellel, a nyolczágú csillaggá, meg­ 151. sz. Aranyfibula a M. N. Múzeumban a geléncsi (Bereg vm.) leletből. Arch. Ért. u. f. IX. k. 88. 1. után.

Next