Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Második könyv a Noé bárkájáról
Második Könyv. 77 ben által az istállókat, hogy az a1 nyolc könyöknyi puszta szélesség ennek az alsó résznek útája, avagy folyosója legyen. Ezt pedig azért szabjuk ily tagosra, hogy ott könnyen az Elefánt is elférhessen , marad azonban mind a’ két felől negyvenkét könyöknyi szélesség : vegyünk el ebből a negyven két könyökből ismét két könyöknyi szélességet, ’s egyiket egyik-felöl, másikat másik-felöl hadjúk púsztán, és számlályúk az istállóknak hátúlsó részei mellé, hogy az istállók megett is lehessen legaláb egy kis keskeny utatska, mellyen a’ szállások hátúlsó ablakihoz férhetnének a’ Noé fiai, és igy veszedelem nélkül nyújthatnák bé az ételt, és az italt a’ vadaknak, igy tehát tíz egész könyököt le vonván a’ járás alkalmatossága kedvéért , marad az istállók szélességére egyik részrúl húsz könyök, és szintén úgy a’ másik részrűl is , az hosszából bízvást eltsiphetünk negyven egész könyököt, hogy így öt helyen nyólt nyóltz könyöknyi kereszt-útat hagyhassunk az istállók között, minthogy igen alkalmatlan a’ közép útzát annyiszor által-nyargalni. Erre nézve tehát minden istállónak húsz könyöknyi hossza volt, szélessége pedig nagyob’ kisebb a’ mint a’ vendég állatok termete kívánta, a’ közép-útzára nyílik volt az istállók ajtaja. Az R 3 Ele-