Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Második könyv a Noé bárkájáról

Második Könyv. 77 ben­ által az istállókat, hogy az a1 nyolc­ könyök­­nyi puszta szélesség ennek az alsó résznek út­ája, avagy folyosója legyen. Ezt pedig azért szabjuk i­ly tagosra, hogy ott könnyen az Elefánt­ is el­­férhessen , marad azonban mind a’ két felől negy­ven­két könyöknyi szélesség : vegyünk­ el ebből a­ negyven két könyökből ismét két könyöknyi szé­­lességet, ’s egyiket egyik-felöl, másikat másik-felöl hadjúk púsztán, és számlá­lyúk az istállóknak há­­túlsó részei mellé, hogy az istállók megett­ is le­­hessen leg­aláb egy kis keskeny utatska, mellyen a’ szállások hátúlsó ablakihoz férhetnének a’ Noé fiai, és igy veszedelem­­ nélkül nyújthatnák­ bé az ételt, és az italt a’ vadaknak, igy tehát tíz egész könyököt le­ vonván a’ járás alkalmatossága kedvé­ért , marad az istállók szélességére egyik részrúl húsz könyök, és szintén­ úgy a’ másik részrűl­ is , az hos­szából bízvást el­tsiphetünk negyven egész könyököt, hogy így öt helyen nyólt­ nyóltz kö­nyöknyi kereszt-útat hagyhassunk az istállók kö­zött, mint­hogy igen alkalmatlan a’ közép útzát annyiszor által-nyargalni. Erre nézve tehát minden istállónak húsz kö­nyöknyi hos­sza volt, szélessége pedig nagyob’ kis­­­ebb a’ mint a’ vendég állatok termete kívánta, a’ közép-útzára nyílik­ volt az istállók ajtaja. Az R 3 Ele-

Next