Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Második könyv a Noé bárkájáról

98 Második Könyv. De azonban valamint a­ kezdete, úgy a’ vége­ is ez iszonyú víz-özönnek az Isteni hatalom­nak csuda­tévő erejétől függött. El­merűl itt az elme, mindent fel­ nem érhet. Észre kell mind­­azáltal venni, hogy ama meg­foghatatlan erővel bíró szelek csak ideig tartottak volt , mert a’ víz­nek apadása­ után a’ napnak sütő fugádra , és a’ természet szerént való szelekre bízta az Úr a’ síkos nedves földnek ki-szárítását. Ki tetszenek már a­ vizek mélységéből a­ nagy magas hegyek felső karimái, fel­emeli leg­­először­ is fejét Andes Amerikának roppant hegye, mellynél a’ föld kereksége magas­abbat nem tart, lassan lassan ki­vetődnek az Örményi hegyek­­ is, mellyeknek sok­­­féle a’ nevek : mert Ararátnak , Kardunak , és Karúdnak­ is hivattatnak. Meg­­szálla ezeknek felső lapján azonban a­ Bárka, fogy a­ kínok eszköze, változik a’ világ színe. De még tovább nem lépünk , fejtsünk­ fel egy kérdést : A’ mi Deák , és Görög Bibliánk így szólt az hollóról : Fel­nyitotta , úgymond , Noé az ablakot, el­eresztette az hollót , melly ki­ ment, és vis­sza nem tért. A­ ’Zidó betű szerint pe­dig mélységes örvény , tekerednek haza -­felé a­ fel­hők­­is.

Next