Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Bé-vezető-levél

XVI Be-Vezető-Levél. pe egy dalaló jámbornak unalmas éne­két ; de az iftéi Király ( minthogy vólt ab­ban egy kis gyönyörűsége ) reá­vetvén az Anyjára mosolygó szemeit, halljuk­­el, iigymond. Halljuk­ el édes Anyám! te­ljék-bé kedve, ne bántsuk . Ezt el­nyögve, talán majd szebb nótára kerü­lünk. * * ! Én­ is csak azt mondom, minthogy nehéz, kinek-kinek szája izét hamar ki­találni; engedjék­ meg, a­­kik mostankö­­szönöm helyett talán csak Marc­iális ál­dását mondják a­ fejemre , hogy tudni­illik : Födjön­ be levelem sót, borsot, vagy egyet mást. Vagy Hollandiai apadt szemű kárászt: * * En­ * Homer. Odyíl. «. Μητηρ «//.)) hyxf üt) ΐpilfer T if rar οττη oi voqí cf ruf «i, * * Marrialis L. j. Ep. a. Cordylos madida teoras papyre, Et turis piperisque fi i cucullus.

Next