Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Harmadik könyv a Babilon tornyáról

140 Harmadik Könyv- HARMADIK RÉSZ. Ha vólt-e Nemród Királynak a’ To­rony építésre elegendő népe ? M­ojses Próféta elé számlá­lja ugyan Noé Pa­­­triárkának fiait, unokáit; de mindazáltal, minthogy az ő fel­tett szándéka nem volt a’ tőle eredeti népet kinek kinek neve szerint Lajstromba venni, csak a­ nemes­ebb szemé­lyekről , ’s a’ nép­nek fejedelmiről emlékezik, holott ha észre ves­szük az özön víztől fogva a’ Torony építéséig el­múlt esztendőknek számát , folytattak pedig azonban száz ötven három esztendők) meg­ kell vallanunk, hogy az alatt támétalan sok lélek jöhetet a’ vi­­lágra­­. Erről mi illy számot vethetünk : hihető , hogy leg­ottan a’ víz-özön után való esztendőben Noé Pátriárkának három fiait nem egy magzattal áldotta­ meg az Uristen, hanem mindeniket kü­­lönös­en leg­aláb’ kettővel, hárommal, mert (a mit Aristoteles Egyiptomról­ ír) nem csoda , ha egy As­szony négy szüléstel néme­lykor húsz gyer­­meknek­ is anyjává­ válik, vagy hogy ugyan egy szüléstel néme­lykor hét magzatot­ is elő állít, a’ mint Plinius, és Gellius bizonítja, azt könnyű el­hitet-

Next