Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Bé-vezető-levél
Βέ -Vezető -Levél. XXVII fan ejtem, a* mit megrövidit, azt megperdíttem én is. * A* mi a* veréhek egyéb ékeségét illeti, abban a’ Görögöket, és a* Deákokat kell követnünk. Merem mondani: szebben megtarthatyák nálunk az igaz valóságos szóejtést az e’ féle versek, mint amazok , mellyek szüntelen tsak ugyan azon egy húron pendülnek: af féle versnek néha se füle, se farka , egy rakásra vettetik mind a* rövid, mind a’ hoszas szózat, egy szóval a* haszna kevés; emebben mindent válogatva helyheztetünk , számat sokra kell tartanunk. A’ ki a’ szép Magyarságot gyarapítani kivánja , lehetetlen , hogy illy munkához látván , nagy hasznát ne vegye. Én * Ha iol reá vigyázunk, a’ mutató (A) mindenkor hosszas nálunk: miden példának okáért azt mondjuk : a’ por a’ posztót belepi , úgy ejtjük a’ szókat, mintha igy vanulnak írva: appor apposztót belepi. A’ (Z) csak a’ Görögknél vagy a*Deákoknál kettős,mi nálunk nem ; mondják azok, ha úgy tetszik, a’ zónát dízonának, mi a’ zöldet dízöldnek nem mondhatyuk ban, ben, tól, ból, ezek mind hosszas szózatok , mint egy megnyúgszúnk azokat ki mondván.