Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Nyóltzadik könyv a görög épületekről
568 . γó Lés a DiR Könyv. A’ templom építésére készakartva iszapos helyet választottak, hogy a’ földnek indúlása, vagy sillyedése kevesebbet árthatna az épületnek. Arra ad végre pedig , hogy a’ roppant épületet a’ nedves földön álhatatos talpra állíthatnák, elöször a’ fundamentom fenekére jó vastagon törött szenet tiprottak, azután szórt, és gyapjút terítettek. * Ezzel SL tanátsal Teodoras Számius szolgált az építő Mestereknek, a mint Diogenes Laercius írja: Okosan, mert a’ szenet sém az nedvesség, sém az hosszú ido meg nem emésztheti. * * * A’ templomnak hossza négy száz huszon öt, szélessége két száz husz lábi volt. Itt Kaimérnek deák nyomtatásában egy kis hétrányosság esett. Holott a Nagyszombati nyomtatás szerint ennek a’ templomnak szélességéről szólván azt csak huszon két lábnyinak mondja lenni. *** Száz * S. Auguft. L. 51, de Civ. DEI c. 4, Quid ? in carbonibus nonne miranda eft tanra infirmitas , nt iftu leviffimo frangantur, prefiu facilüliaio conterantur: & tanta firmitas, nt milio humore corrumpantur , -notia xt at e vincantur, usque adeo, ut cos fubfternere folcant. * * Diogenes Lacrt. L, 2. Fuerunt Theodori nomine infigniti viginti. Primus Samius Rhceci filius, qui coniiluim dederat, ut carbones Ephefini templi fundamentis fubjicerentur. Nam quod humidns effet locus , carbones, aiebat, rejefta ligni natura foliditatem accipere, humori inviolabilem. * * * Calmet dc Templis pag. 6$. edit. Tyrnav.