Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Első könyv a Paraditsomnak kertéről

E­L­s ό Könyv. 41 nek két­száz ötven ötödik versében; bizonyságot ad végtére Demostenes a’ Koronáról írt beszédben. * Feret­ides Pitágorás tanítványa­ is tsak a* kí­gyóra mutat midőn az emberi nyomorúságnak első okát, és bészerzőit emlegeti, a’ mint Origenes T­el­­sus ellen írt hatodik könyvében bizonyítja. * * A­ Paraditsombéli víg lakásnak jó illatját meg­szaglották a’ régi Poéták­ is: az az arany idol, mellynek gyönyöi­íségéről olly sok száz verseket írtak, nem jelent egyebet a’ Paraditsombéli bol­dogságnál. Erről Heriodusnak, és Ovidiusnak egy­néhány verseit jó kedvembe magyarra fordittára , mellyek­et képen szóllanak: Égi szerencse-szerint éltek, nem fog volt rajtok Sem bú, sem bánat, sánc­nak, katonának, adónak Híre se volt, nem kelle biró, nem pengete senki Vas lánc­ot, kiki jó kedvel töltötte világát Álnokság, harag, és tábor még nem veresátott F A' * * # Clemens Alexandr. in Protreptico; Dionyfium Msen a lein orgiis Bacchi celebrant, coronati ferpentibus, ululantes Evam: Evam illam, per quam error , & omnigena inde mala in mundo funt confecuta, Catullus de nopt. Pel. & Thetid. v. ajf. Evoe Bachames , Evoe capita infleitentes. . . Par» fe fe tortis ferpentibus incingebant. ** Origen. L. 6 contr. Celf. ferpens ille, a quo Pherecydes {bum denominavit ophioneum , qui fuit in caufa , ut primus homo ex DEI Pa'-adifo ejiceretur , fub aenigmatum involucris tale quiddam ligni» ficar.

Next