Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Második könyv a Noé bárkájáról
Második Könyv. 67 nem szurokkal is bánt volt Bárkája deszkájának öszve er etetéséhez, és bemázálásához, holott az enyv nehéz szagú, morsalékos , és egy szóval arra az végre magánosan alkalmatlan. * Azonban való , hogy válogatva szedte az öreg Pallér az épülethez való sok szép egyenes fát, ’s mint hogy természet szerint a’ sok nem között egyik könnyebb a’ másiknál, szívesb’, tömöttebb, tartósab’; elnézegette Noé mit mire kelljen intézni. A’ Bárka belső részére , ’s annak födelére könnyű fa kivántatott; de az alyára olly természetű illett, mellyel a’ többi között nehezebben férhetne öszve a’ nedvesség, ’s mellyekböl hosszabb gerendákat lehetne hasogatni : illyenek a’ gyantás, szurkos fák, úgymint Tziprus, Tzedrus, Fenyő, és a’többi. A’Tedrus fa Libanus hegyén iteonyu magasságra szokott nevelkedni, ’s a’ mint Teofrástus írja az ő ötödik könyvében időjártával oly vastaggá válik, hogy négy ember által nem ölelheti. A Maroniták bizonysága szerint százötven lábnyomnyi magasságra fel nőnnek az emlitett hegyen : ez nem is csoda , holott másut is talál néha néha az ember ily iszonyú fákra. Etna hegyén szemeivel látta Kirker azt a’ I 2 temét * Calmer Commentair littcral fúr teus 1«$ Livres de V Ancien őtc. part. prem. pag.