Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Második könyv a Noé bárkájáról

Második Könyv. 67 nem szurokkal­ is bánt volt Bárkája deszkájának öszve er etetéséhez, és be­mázálásához, holott az enyv nehéz szagú, morsalékos , és egy szóval ar­ra az végre magánosan alkalmatlan. * Azonban való , hogy válogatva szedte az öreg Pallér az épülethez való sok szép egyenes fát, ’s mint hogy természet szerint a’ sok nem között egyik könnyebb a’ másiknál, szívesb’, tömöttebb, tartós­ab’; el­nézegette Noé mit mire kelljen in­tézni. A’ Bárka belső részére , ’s annak födelére könnyű fa kivántatott; de az a­lyára olly termé­­szetű illett, mellyel a’ többi között nehezebben férhetne öszve a’ nedvesség, ’s mellyekböl hos­­­szabb gerendákat lehetne hasogatni : illyenek a’ gyantás, szurkos fák, úgymint Tziprus, Tzedrus, Fenyő, és a’többi. A’T­edrus fa Libanus hegy­én iteonyu magasságra szokott nevelkedni, ’s a’ mint Teofrástus írja az ő ötödik könyvében idő­jártával o­ly vastaggá válik, hogy négy ember ál­tal nem ölelheti. A­ Maroniták bizonysága sze­rint száz­ötven láb­nyomnyi magasságra fel nőn­nek az emlitett hegyen : ez nem­ is csoda , holott másut­ is talál néha néha az ember i­ly iszonyú fák­ra. Etna hegyén szemeivel látta Kirker azt a’ I 2 temét­ * Calmer Commentair littcral fúr teus 1«$ Livres de V Ancien őtc. part. prem. pag.

Next