Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Ötödik könyv az Egyiptus-béli épületekről

358 Ötödik. Könyv. leget. Bellenius pedig száznál­ is többet, de ez talán a­ Gúliákat­ is a­ tornyok közé számlálja­*. Abban meg­egyeznek az utazók közönségesen , hogy ezen tornyok közzűl csak három érdemli­­meg a­ felette válogatott dicséretet, és ezek azok, me­lyek Márc­iák­ból a­ világ csodái közé számlál­­tatnak. A­ mint Bellanius Írja Káirus városától négy mért földnyire esik álló helyek. Ott körül­belől merő pusztát lát az ember, csak az, hogy a’ tor­nyoknak tetejek már egy mért földnyire kezdik mu­togatni magokat az utón járók előtt. Ezeket az Egyiptziusok Fáraóknak híják. Ezek az Hegy-tornyok, a’ mint Táblám ké­pei ki mutatják , mind négy szegüek , ’s fellyebb, fellyeb’ mind keskenyebbek , és hegyes­ebbek­ e. Herodotus , a’ mint Montfaukon fajdítja , egy kevéssé hibázott a’ mértékben, holott az öreg to­ronynak szélét , hoszszát egy mértékűnek mond­ván nyólc­ Pletronni, az az, nyólc­ száz lábni­­nak mondja lenni magasságát. * Egy Pletron Suidás tanítása szerint száz láb­ni mértéket teszen. De * Montfaucon Tom. 5. Part. a. pag. ige-

Next