Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Hetedik könyv a Salamon templomáról

498 Hetedik Könyv. TIZEN­KETTŐDIK RÉSZ. Salamon templomának edényeiről, és nevezet szerént a’ frigynek Szekré­nyéről. M­ojses Próféta igazgatása által, de Isteni ren­delés szerént a’ frigynek Szekrénye egy ollyas fából valt készitve, m­elly egyedül az Arábiai pusz­­tában nevekedik. Arinak a’ fának a­ neve fetim, szinére, és levelére nézve hasonló a’ fejér tüskéhez; de termete sokkal magas­ab’, ennek a’ fának min­den tulajdonsága méltó a­ betsűletre , mert kön­nyű, szép , erős, és todhatatlan, sl mint Sz. Je­­ronimus bizonyítja. A­ szent Szekrénynek hos­sza, a­ mint Mojses második könyvének huszon ötödik részében írva vagyon, harmad-fél könyöknyi, azaz,’Zidó Jó­­sef tanitása szerint öt arasznyi valt; de szélességé­­ben csak más-fél könyököt foglalt vala, magassága pedig a’ szélességgel épen meg­egyezett. Kivűl, belől a­ szent Szekrény tisztában tisz­­ta arannyal volt be­boritva, annak felső karimájá­ra, avagy széleire ismét aranyból két három újai szélességre vert párta kerittetett. A­ négy felső szeg-

Next