Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Első könyv a Paraditsomnak kertéről

KÉSZÜLETE Ének előtte a­ régi világnak épü­letein elménket múlatjuk; mél­tó dolog, hogy arra a­ boldog hajlékra, honnét Ádám Atyánk vétke ki­­­rekesztett, fohászkodó szível teg­­alább egy szemet vessünk, minthogy gyönyö­rűségéhez már más móddal nem férhetünk. Táplá­lja, és vígaszta­lja azonban bús szívünket, az a’ szép reménység , hogy, ha Itlenűnknek híven szolgálunk s ennek a’ szám­­ki­ vetésnek nyomorúsággal­ tellyes völgyé­ből valaha lelkűnket , téltünket egyetembe arra a’ nagy örömre jutunk, mellyhez hason­­lót, a’ mint bennünket Sz. Pál Apóstól bíz­tat, se szem nem látott, se fül nem hallott, se az emberi elme ki­ nem gondolt. Szegény Ádám Atyánkat tehát, két házas párjával együtt már az ilteni irgalmasság a’ Mennyei dicsőségben meg­bóldogított, ne búsítsuk, szemére vétkét ne hányyúk; hanem arra le­gyen gondunk, hogy, a’ mi tehetségünkben vagyon, azt márkánkból ki­­ ne ereszszük. Miénk a’Mennyei Paraditsom, ha jól élünk. A 2 De

Next