Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Első könyv a Paraditsomnak kertéről
De míg azt a’ jó lélén megengedje, jól szerettem! annak szép képére vezetlek. Képe, jött a mint Bellarminus a’ száz huszon egyedik ’Zóltárt fejtegetvén mondja: a földi Paradicsom mint egy tornátza valt a Mennyei Paraditsomnak. * Erre kövess, a merre régi hazád fekszik, a’ hol régi palotád állott, melyet nem emberi elme, kéz, és munka alkotott, hanem isteni bölcseség, és szeretet világ teremtésekor ültetett, és épített. Hogy pedig beszédem renden foljon , először a Paradicsom nevéről, és teremtése napjáról ; másodszor annak helyéről szóllok, azután gyönyörűségével fogjuk egy kevéssé elménket mulatni: azt sem marasztom ki írásomból, a’ mit az első embernek boldogságáról , hatalmáról , és tudományáról írva hadtak a’ jeles tanítók: végtére a’ kertnek a’ bűn után való minéműségére fordítom írásomat. ELSŐ * Bcllarm. inP£ 121. pag. 7fj. Paradifus térre Aris quart vertibulum erat Paradifi coeleftis, & ftatusille innocentis, quart atrium & porta erat flatus gloris.