Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Harmadik könyv a Babilon tornyáról

Harmadik Könyv. 149 vagy fejes oszlopokon csüggő nagy szobák lététől talpig merő sima fényes kővel, vagy pettegett pon­­tzolással , imit amot finom arannyal­ is tündöklé­­nek. De hamar nyakát törte az Úr a’ fel­hival­kodott épületnek. HATODIK RÉSZ. A’ nyelvek öszve-vesztéséről. M­időn el­érte­ vólna a’ Torony az Úr tanátsá­­ban el­végzett pontomat, le-szálla véletle­nül a­ Teremtőnek fenyító ves­szeje , meg­bomlott véletlenül ez építő kőmívesek nyelve, el­annyira él ütött egyik szózatja al maiikétól, hogy mint egy esze veszett módjára sem nem érthette egyik al mas­knak szavát, sem maga szívének járását társá­nak ki nem nyilatkoztathatta. Veszes­szük öszve nyelveket, úgymond az Úr,és ez az írásban emlí­tett nagy csoda­tételeknek valóban egyike. El­felejtette vélek tudni­ illik Isten 6 szent fel­sége az Anyjok mélyéből szopott szok­ásoknak módját, el­tűnt eszekből a­­ ’Zidó nyelvnek tudo­mánya , Héber, és Faleg nemzetségét ki vévén a’ régi­­nyelv másutt meg­ nem maradt: a’ többiek el-T /. / 3 mese-

Next