Bohdaneczky Imre: Magyarország pénz- és sulyviszonyai az Anjouk alatt (Budapest, 1907)
A garas
lemben véve, hogy más helyeken máskép becsülték, de egy és ugyanazon helyen csak egyfélekép becsült állandóan. Ami azt mutatja, hogy különböző pénzverdékből kerültek ki1.) A báni dénárokból különben is korunkra csak kevés példány maradt fent). * * * A garas. A középkorban kis ezüstpénz alatt a dénárt és obolust értették. Úgy alak, mint érték tekintetében méltó volt nevéhez. Volt azonban ennél nagyobb ezüstpénz is s ez a garas. A garas nem magyar eredetű pénz. Hozzánk Csehországból került át a kereskedelem révén ép úgy, mint nyugatról a bécsi pfennig, vagy délről a florenci ar.-frt. De még Csehország sem az őshazája a garasnak. Eleinte ott is idegen pénz és csak a XIV. sz. küszöbén lép fel, mint cseh nemzeti pénz. Eredetileg Floreneben verték, ahol a soldigrossikat 1296 körül találjuk először. Velencében még valamivel előbb lép fel a „soldo grosso“3). Olaszországból terjed tovább nyugatra és északra e pénz, mígnem 1300 körül II. Vencel cseh király Florencből pénzverőket nem hív be, akik már most itt igazán vernek cseh garasokat. Ezen új pénz sokféle nevet viselt. Nevezik „denarii grossi“nak.. Majd elmarad a denarii szó s csak grossus néven említik, amit a csehek groschnak ejtették ki4). Minthogy nagyobb és szélesebb a dénárnál, nevezik lati-grosso-nak. Csehországi, és l) Rupp Jakab: Magyarország ekkorig ismert pénzei 24. Ip. 3) Jn primis vacavit semel praepositura Quinque eccl. cuius fructus ascendebant ad 34 marcas banales, computatis 240 banalibus pro qualibet marca, . . . quarum quaelibet valet 3 florenos auri. Rufinus pápai legatus tizedszedési számadás könyvéből. Fejér: Cod. Dipl. VIIJ. T. 2. v. 101—34 lp. 1317. „ . . . Item vacavit semel eccl. de Holymania cuius fructus ascendebant in universa ad summam decem marcarum banalium illius contractae, computatus 177 banalibus pro marcha, . . . quarum quaelibet valet 3 florenos auri ..." U. o. — „ . . Item vacarit semel Eccl. de Bocholz, cuius fructus ascendebant 8 marcharum banalium, 176 banalibus pro marcha pomRtutando, . . . quarum quelibet valet 3 florenos auri . . .“ U. o. — etc. . . . s) Voigt: i. m. 111 Theil 16. Ip. 23. j. 4) U. a. u. ο. II Theil 93—5. lp.