Medgyesi Somogyi Zsigmond (szerk.): Magyarország főispánjainak története 1000-1903 (Budapest, 1902)
Arad vármegye főispánjai
Galántai gróf Fekete György. 1751—1790. Ő pusztította ki Aradmegyéből az úgynevezett „haramiák“-at, melyek az egész vármegyét elözönlötték. Zsadányi Almássy Pál. 1790—1821. Koronaőr. Megyéje kormányzásában nagy buzgalmat fejtett ki; 1821-ben megmérgeztetett. Báró Wenckheim József. 1822—1830. Nagy-Szebenben 1778. november 21-én született. Kezdetben katonai pályára készült, de később a polgári közszolgálat terére lépett, hol 1822 ben Aradmegye főispánjává neveztetett ki. Nagy érdemeket szerzett a békési mocsárok lecsapolása által. Meghalt 1830. márczius 1-én. Krassómegye főispánja is volt. Báró Orczy Lőrincz. 1830—1836. Tudománykedvelős ritka képzettségű férfiú; megyéjének egészen uj életet adott. Szerencsy István. 1836—1842. kitűnő jogtudós, később septemvir. Az ő vezetése alatt jurátoskodott Lanovics József Csanádvármegye jelenlegi főispánja. Lucsivnai Feschó József. 1846—1848. Született 1795-ben. Aradmegye követe. Világosi Bahus János. 1848. Tomcsányi József. 1849 ben. Szende Béla. 1867—1869. Született Lugoson 1823-ban. Tanulmányait Szegedin, Pesten és Kassán végezte. Tizenkilencz éves korában már ügyvédi oklevelet nyert. 1848-ban, a nemzet zászlója alá sorakozott, s Budavár ostrománál ő volt az első ki a várfokra lépett. 1860-ban Krassómegye egyhangúlag választotta meg alispánjává; 1865 ben képviselő, 1867-ben Aradmegye főispánja, 1869-ig. 1873-ban honvédelmi miniszter 1882-ben bekövetkezett haláláig. Borosjenői Aczél Péter, 1871—1878. Született 1836-ban. A család egyik kimagasló tagja. Tanulmányait magán után s egy párisi intézetben végezte. Arad legújabb történetében korszakot alkotó férfiú, kinek szereplését az aradi lyceum, színház, vámház hirdetik. 1867-ben Arad polgármestere, 1871-ben a vármegye főispánja 1878-ig. 1882-ben Arad országgyűlési képviselője. Tabajdy Károly. 1879—1886. október 7-ig Fábián László. 1886. november 30-tól 1900. Született Aradon 1840. május 20. Tanulmányait az aradi gymnasiumban végezte, honnan a heidlbergi egyetemre ment; majd Pestre jött, hol a jogot befejezte s 1866-ban ügyvédi oklevelet nyert. Irodáját is Aradon nyitotta meg, de nem sokáig ügyködött, mert Arad szabad királyi város tiszti főügyészévé választatott meg; majd később törvényhatósági közgyűlés jóváhagyásával, főjegyzővé lett; s mikor az első folyamodású bíróságok szerveztettek, az aradi királyi törvényszék birájává neveztetett ki, hol 1885-ben törvényszéki elnökké emeltetett. Tabajdy Károly 1886-ban elhunyván, utódjává, 1886. november 30-án Fábián László nevezteti ki a megye és Arad szabad királyi város főispánjává, mely méltóságában 1900 ig igazság szerető lelkével, ernyedetlen munkásságával tűnt ki. Urbán Iván 1900. otóbertől Liptómegyei Behárfalvai nemes család, mely előnevet a törzs azon családtagjai, kik ott laknak, még ma is használják. Ezen ott elszaporodott nemzetiség egy ága Nógrádmegyébe, egy másik ága Aradmegyébe szakadt és telepedett le. Nógrádmegye Szakál és Türkös községekben bíztak — illetve bíznak. Urbán András 1755-ben oda telepedett utódai, hol ugyanakkor még Mátyás, Imre is lakott. Zemplén megye szinte nemesei közé számítja az Urbán családot (lásd Szirmay E. Zemplén not. tap. 1181.) Arad megyében a megyei nemesekről vezetett törzskönyvben Urbán József, ennek fia Gyula, ennek fiai András és Iván (keresztelő szent János) utóbb nevezett fia Péter és ennek fia Iván, Gáspár és Pál fordulnak elő, illetve vannak hiteles alapokon bejegyezve. Ezen aradmegyei Urbán család Liptóból Behárfalváról Urbán János személyében szakadt el, ki a család, illetve nemzetiség túl elszaporodása folytán, Morva és Csehországba ment, hol önállóan keresvén kenyeret, családot alapított. János született 1730. és 1740. között Behárfalván, meghalt 1820. körül Felső-Gáján (Ober-Galla) Komárommegyében, fia József 1778—79. évek egyikében született Karlsbadban. 11