Erdélyi László: Magyar Művelődés Történet I. korszak. Ősi művelődés Kr. u. 1000-ig (Kolozsvár, 1915)
Tartalom
Lap Velők záródik a törzsi életrend kialakulása, mely teljes uralmon van 450—750 között. Egység helyett osztozkodások. A pápaság szentesíti a Pippinidák uralmát s kezd kialakulni a rendi felfogás, mely aztán teljesen uralomra jut 1050—1350 között az egyházi rend szervezésével, lovagsággal, tartományi rendekkel. A sacerdotium s regnum mellett harmadik tekintély a studium. A renaisanceszal indul meg a nemzeti állam eszméje, sajtó útján a laikus tudomány, népies irodalom. Nemzeti motívumai voltak a reformationak. A vallás politikai eszközzé lesz. A nemzeti eszme uralma 1650—1950 közt. Milton és Hobbes jelentősége. E korszakrendszer gyöngéje, érdekes észrevételei 10—135. Magyarország történelmének korszakai. Nyugateurópához képest másfélszázados késések. Ott a korszak tetőpontra jut, itt kezdődik , ott bomladozik, itt uralomra emelkedik, de zavartan. A törzsi életrend után rendi felfogás kezdődik 900-ban (?), 1200 körül már teljesen érvényesül, 1500- ban kezd átalakulni nemzetivé s ez jut uralomra 1800 körül, hogy három századon át érvényesüljön. Érdekességei. Mi következik aztán, a nemzetköziség? vagy megszűnés? 13—15 6. Társadalom és művelődés. Az egyes korszakokon belül is van helye az idő, tér és a tétel szerint való tagolásnak. A thematikus beosztás alapja vagy az okozati, vagy az alárendeltségi viszony. Legtágabbkörű tétel: az emberi társadalom története. Mi a társadalom ? Mi a társaság ? hányféle ? Melyek a természetes, szükséges társaságok ? melyek a tökéletes társaságok? miért tökéletesek? Az ember viszonya az államhoz és az egyházhoz. A társadalom tágabb és szőkébb körei idő, tér és tagjai szerint. Az állam és társadalom viszonya. A társadalom és művelődés viszonya. A Hegeli kultúrtörténet pantheismusa. A Gondviselés szerepe a világtörténelemben.------— — 15—177. Művelődéstörténelem és államtörténelem. Kultusz és kultúra, művelődés- vagy társadalomtörténet. Ennek szűkebb körei. Az államtörténelem sajátos tárgya. Benne a művelődéstörténet kiegészítő rész. Viszont ennek is van sajátos tárgyköre, amelyben az állami intézmények mint kultúreredmények és kultúrtényezők nem mellőzhetők. Munkafelosztás a két tudomány között. Művelődéstörténet vagy régiségtan. Más az archaeologia. Amaz írott forrásokból merít, ez technikai forrásokat tanulmányoz. A művelődéstörténelem főforrásai. Módszerében meg kell különböztetni a philologiai és a történeti részt. Helyes-e a kőnk-