Réső Ensel Sándor (szerk.): A helynevek magyarázója 1. (Pest, 1861)
A C betüvel kezdődő helynevekről - Második rész. Ethimologia, történelem, földrajz stb. alapokra fektetett helynévmagyarázatok
Czagányi hegyek. Mongol nyelvben a mongol földön levő fehér hegyek neveztetnek „Schaganalin“-nak, nevét valószínűleg a mongol hadjárat után e szótól nyerte. (Kállay Ferencz.) Czakó-háza, I. Győr megyében. Sándor István szerint czakó = gólya == cikonia ; Czakó-háza = gólyaháza. Különben Czakó családnév is. Czach, német falu, Nyitra megyében. Neve szláv ferdítése a máig is használatos „die Zache" névnek, a melynek jelentése robot. E helyet a bajmóczi grófok adták Henrich nevű ügyvédjöknek, a ki robot munkával irtatta ki az erdőséget és telepítette meg e helyet: Cseb. Több hely viseli e nevet. Cseb rövidítése a cseber szónak, ez már II. András idejében Ármérték volt. E helyek lakói cseber készítők lehettek. Keresztesy szerint a hely nevét az 1241-ben pusztító tatárok Cheb nevű vezérétől kapta. (Magy. nyelv eredete 1001.: Van Cséb nevű falu Bács m. Petrovácz mellett. Csebánya, p. Veszprém m. Városlőd mellett, cseh bányászok telephelye volt. Csebény, h. Baranya m. bénye = bánya, mint fölebb Csehbánya. Oláhul binye == jószág, így Csebinye h. Zemplénmegyében. Csecs, h. Zemplén m., e szó Kemenesalján és más helyeken a himlőt, kanyarót jelenti, közmondás a nép ajkán „a csecs verjen kir'. (Tud. gyűjt. 1831. VII. k. 17. 1.) Cseh Brezó, tót f. Nógrád vmben, cseh nyelvben brezo , nyírfa, itt ily erdőség és cseh telep volt. Csehi, h. Komárom vmben. Állítólag 1268-ban Kun László II. Ottokár cseh fejedelem embereit megvervén, a szíjra kötött cseh rabokból több községet alapított, így ezen helyet is. Csehid, több nagy hidat neveznek így a Vágtájékán, hiedelem, hogy csehek emelték ezeket. Csehanka, néhány házból álló hely felső Nógrádban Bradló hegy mellett. Cseh nemzetisége, hanka asszony jelentéssel bir. (Jankovich.) V. közleménye: Chlebnicze, tót helység, Árvamegyében. A helynév szláv értelme „Kenyérsütő hely".