Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 12. (Bécs, 1831)
A' Szokatlanabb Szavaknak, mellyek az Európa föld leírásában elő kerűlnek, magyarázatja, vagyis szó könyv
A’ Szokatlanabb Szavaknak, mellyek az Európa föld le írásában elő kerülnek, magyarázatja, vagy is szó könyv. Jegyzés. Az eredeti Nyelveknek tulajdonsága az, hogy a’ török szavak többnyire egy rétűek, vagy is ízűek, (Syllabae unius, v. monosyllabae) és a’ képhez, mellyet az elmébe kell hozniak, igen egybe illenek. Illyen a’ Magyar Nyelv. Törsök szavak, vagy Nevek: p* o Nap, szép, én, egy. vagy igék: p. o. van, kell, lát. t. i. a’ jelentő mód jelenvaló i ideje egyes szám harmadik személyében. Ha a’ valódi Törsök szó a’ Magyarban több ízű, jele, hogy a’ szó több egy ízű törsök szavakból tétetett öszve, p. o agno. ellep Iia pedig tsak egy rétű a’ több ízűnek értelme, annak jele, hogy az nem eredeti Magyar szó, hanem más idegen nyelvből vetetett az fel, és meg Magyarositlatott: p. ö. Mustra. Sött számos egy ízű törsök szavak szokásban vannak a’ Magyaroknál, a* mellyek szembetűnőn hirdetik idegenségeket; p. o. mód, pénz. Hogy a’ Magyar Nyelvben a’ valóságos Magyar törsök szavak száma kevés, azon tsudálkozni nem lehet: 1) A’ Magyarok Szittyában kevés dolgokkal, és szerekkel meg elégetek, ’s innét kevés szavak voltak szükségesek társalkodásokban. 2) A’ keleti Nyelvek tulajdonsága, és szűké hozza magával, hogy egy törsök szó több érte-1 *