Demkó Kálmán: A szepes-szombati krónika (Lőcse, 1891)
. A betűk szép egyenletes uncialisok. A krónika kezdő szavai czinóber vörössel vannak írva, az egyes pontok kezdő betűi és helyenkint a szövegben lévő nagybetűk is, a kor szokása szerint, czinóber vörössel ékítvék, ugyanazzal vannak aláhúzva az évszámok. A krónika felnémet nyelven a XV-ik század elejét jellemző egyszerű orthographiával van írva, írója már helyenként használja a pontot, rendesen a vonal fölött. Legtöbb esetben azonban a pont helyett egymás mellé állított fekete és vörös vesszőt alkalmaz. Rövidítései igen egyszerűek: ^ = erold. hu = her,vngland =ungerland; — legtöbb esetben n fölött az e betű pótlására, pld. plibn = pliben, gestorbn = gestorben; máskor m vagy n helyett, pld. hewtige = hewtigen, eine = einem; a hangzó lágyításra a betű fölé alkalmazott kis e-t használja pld. ubir = über, betrubnis — betrubnis; —a két betű kihagyását jelzi pld. wt — wort, wde , wurde. Ezeket ismerve, bárki fennakadás nélkül olvashatja a szöveget, melyet egészen betű szerint, az eredeti helyesírással közlök. Teszem ezt azért, mert nem vagyok barátja azon újabban általánossá válni kezdő szokásnak, hogy a régi iratokat mai olvasásunk módja szerint közlik, miáltal azok egyrészt eredetiségüket veszítik, másrészt nem nyújtanak alkalmat a gondolkozó összehasonlításra és saját koruknak átérzésére. — A helyenkint általam alkalmazott 1s jel mutatja, mennyi esik a szövegből a kézirat egy-egy oldalára. Krónikánknak korát, eltekintve a kéziratnak igen jellemzően a XV. század első felére valló jellegétől, magából az író nyilatkozatából és a tartalomból felismerhetjük. Amint a más krónikáinkkal való összehasonlításból látni fogjuk, az író adatainak a XV. szá