Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 2. (Pest, 1864)
I. rész. II. Szakasz - V. Fejezet. Az Alpok hegyrendszeréhez tartozó hegységek - A két nagy Magyar medencze
A PESTI MEDENCZE. 617 dásának folytonosságát megszakasztják. S átalában az egész síkság nemcsak Ny-ra a Tisza völgye felé, hanem D-re is hajlik, noha igen csekély és nem folytonos lejtéssel, így pl. a tenger felett vannak : Kunhegyes 304 , Karczag 288 , Török- Sz.Miklós 276, Túrkeve 264, Mezőtúr 248 , Nádudvar 294 , Füzes-Gyarmat 294, Berettyó-Ujfalu 282, Szentes 263, Szarvas 259 , Csaba 252, Endrőd 264, Kőrös-Ladány 288, Sarkad 306 , Nagy-Szalonta 312 , Szeged 254, Hódmezővásárhely 240, Tót-Komlós 277 lábnyira. A vasúti sín Mezőtúron 273, Gyomén 279, M. Berényen 285, Kétegyházán 297 , Kurticson 348, Aradon 351 lábbal esik a tenger felett. Az Alföld leglapályosabb részét Békés és Csanád vármegyék foglalják el. Ott a föld felszíne helyenként nagy kiterjedésben csakugyan oly sík mint a víz tükre. Mindazáltal azon síkság táblája is egészben véve Ny-nak hajlik s K-re haladva fokonként, noha lassan emelkedik. Az éjszaki részen az emelkedés csekélyebb mint a délin, mert az éjszaki résztől K. felé a hegyek távolabb vannak. A domborzati viszonyokat már az imént közlött magasságmérések mutatják ; még jobban láttatják azokat, ha következőleg állíttatnak egymás mellé : Szarvas 259, Endrőd 264, K. Ladány 288, Okány 306 , Makó 240, Tót- Komlós 277, Kurtics 348 lábnyi magasságban vannak. Az általános emelkedésen és sülyedésen kívül a síkságon kisebb nagyobb dombokat és lápanyagokat találunk, melyek majd kettesen, majd csoportosan egymás körül vagy egymás hosszában dudorodnak ki a lapályból. Orhalmoknak, Kunhalmoknak, Tatár-, Török-, sőt A 111ahalmoknak is nevezik. Róluk már többen értekeztek , egyebek között Skolka András a mezőberényi prot.tanoda néhai igazgatója idézett értekezésében. Skolka már megemlíti azoknak véleményét is, kik a halmok természetes eredetét állították s úgy vélekedtek, hogy akkor keletkeztek, mikor a tenger a mostani szárazföldet elhagyván, jelen mélyebb medrébe vonult. De ő azon véleményt alaptalannak tartja, s a halmok majdnem egyenlő nagyságánál, belső szerkezeténél s bizonyos szabályos rendezkedésénél fogva azt véli, hogy emberek által rakattak, különösen hadi czélból. Elismeri, hogy a Diószegi földház, melyen oly jó, erős és édes bor terem, a természeti tényezők eredménye, de hogy ama rendes alaki halmokat is a természet alkotta volna, ezt nem hiheti, mert a legnagyobb csuda és talány volna. Barra, szintén megemlíti a halmokat Pest.