Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 3. (Pest, 1837)

Abauj vármegye

ΛΙΙΛΠ VÁRMEGYE (Comitatus Abaujvariensis. Abaujvárer Gespanschaft. Abá­­uiwarska Stolica.) 1. Neve: Fekvése ’s Határa. Nevét vette Újvár várától, mellyet Aba Sámuel épite­­tett a’ Hernád vize’ partjára, de a’ melly már régóta ro­mokban hever. Fekszik Magyarországnak északi részében, 's határa északról Szepes, Sáros , keletről, é­s délről Zem­plén , nyugotról Borsod , Torna vármegyék. 2. §. Nagysága: Kiterjedése. Földterülete 527/10­0 mfdet foglalván el, e’ tekintetben 35-ik a’ megyék közt. Legnagyobb hossza északról délre 8, szélessége 6 mértföld. Használható földe 31­3,272 hold, ’s ebből 158,034 h. szántóföld­­ 18,037 h. rét; 10,000 h. szőlő , 169,223 h. erdő. 3. §. Természeti t­ul­ajd­o­ns­á­g­a* Abaujt az egymást kellemesen felváltó hegyek, dom­bok , völgyek; a’ sűrűen elhintett faluk ’s ékes kastélyok; a’ köznépnél észrevehető nagyobb szorgalom; a’ felette kies és egészséges levegő, igen szép vármegyének ’s bol­dog lakhelynek teszik, különösen a’ Hernád’ hosszú és termékeny völgye, hazánk’ legbájosabb vidéki közé mél­tán számítható. Hónasága tulajdonképen nincsen, kivévén azon keskeny térséget, melly Kassától Nagy Iolán által dél­ nyugat felé húzódik; hanem a’ megye’egész belsejét kisebb nagyobb dombok vagy hegyek borítják, m­ellyek közt szá­mos tágas és termékeny völgy nyílik meg. Földe minémű­­ségére általjában a’ termékenyek ’s gazdagok közé tartozik. Ugyanis a’ megye’ észak-nyugoti részén a’ föld hideg, kö­ves , terméketlen; Regécz körűl szinte nehéz mivelésű, ke­mény agyagos vagy kavicsos, de ezek összesen alig teszik

Next