Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 4. (Pest, 1839)

Békés vármegye

16 BÉKÉS VÁRMEGYE, szinte az 1830-1ki iszonyé áradást, melly egy juhászt jab­kaival, karámjával együtt elseprett. Gyula, csinos magyar-német-oláh m. v. Nagy­várad­hoz 10­9 Aradhoz 7 mfdnyi távolságra. Nevét vagy Julia deák névtől (mivel hogy itt hajdan romai gyarmat volt, bi­zonyítják a’ historia, ’s a’ földből kiásott hamvedrek, pén­zek, stb.), vagy Gyula, Gila, magyar vezértől vehette, melly név (Gila) Chaldaeai nyelven vidort jelent. Régen erős vára volt, melly 1241-ben a’ tatárok által megron­­gáltatott, de 1554. I. Ferdinand megigazittatta, 1560. pe­dig Kerecsényi László kapitány jobban megerősítette , ha­nem már 1566-ben Petras török basa 123,000 emberrel ostro­maivá* , 70 nap után a’ feljebb említett Kerecsényi László­tól csakugyan elvette, ’s igy 1695-ig török kézben maradt, a’ mikor vég­re ezek jármától capitulatio által hosszas beke­rítés után megszabadult. — 1735-ben Péró pécskai rácz kapitány e’ vidékbeli magyar és rácz parasztokat, azon írrigy alatt, mintha II. Rákóczy Ferencz Gáz Józsefet akad­ná segíteni — fellázasztván, bizonyos Sebestyén István lázadási vezér a’ gyulai várat szinte bekerítette, ’s Klósz Mátyás békési alispánt az általadén végett felszólította, de sikeretlenűl; sőt a­ pártosok nem sokára Erdőhegynél több Vármegyei felkelt nemesek, ’s rácz katonák által tökélete­­gen megverettettek. Gyula jelenleg két részre osztatik, u. m. Magyar és Német Városra, Magyar Gyulát, Német Gyulától egy vi­­zárok választja­ el, melly hajdan a’ várnak szélső sáncza volt; mindenik városnak külön bírája ’s tanácsa van. Ma­gyar Gyula ismét három részre különböztetik­ meg, u. m. Magyar Város, Újváros, melly czigányvárosnak is nevez­tetik , és Oláhvárosra. A’ városon keresztül folyik több csatornákra véve a’ Fejér Körös, és nem messze tőle a’ Fe­kete Körös, melly a’ Fejér Körössel a’ Remetei és Keszi fo­kok által össze volt kötve, de néhány évekkel ezelőtt ezek­nek feje a’ Fekete Körösből való kiszakadásoknál betölte­tett, mindazáltal az árvíz e­ környéken lévő legelőt, réte­ket gyakran elszokta önteni. Ékességére szolgál a’ város­­nak az uraság kastélya, és az ehhez tartozó gyönyörű gyümöl­csös, vadaskertiek, és a’ szép kiterjedésű üvegház. Itt a’

Next