Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 4. (Pest, 1839)
Békés vármegye
BÉKÉS VÁRMEGYE. (Comitatus Békesiensis. — Békéser Gespadschaft.) 1. §. Fekvése ’s Határai: Békés vgyének határa északról a’ Nagy Kunság, egy kis részben Szabolcs, és Bihar vármegye, mellytől a’ rét választja el; keletről Bihar és Arad; délről Arad, Csanád, Csongrád, nyugotról Csongrád, N. Kunság (Kun , Sz. Márton), és Heves vármegye 12. §. Nagysága. Földterülete 654 100 mfdetfoglalván el, e’ tekintetben 30 fk a’ magyar vármegyék közt. Hosszasága északról délre 9, szélessége 7 német mértföld. Használható földje 625,900 hold (1100 □ ölével számítván), é s ebből 216,060 h. szántóföld; 40,000 h. erdő; 7,250 h. szőlő; a* többi rét és legelő. 3. §. Természeti tulajdonsága. Az egész megye mező síkság és lapály, mellyet csak nehány kézzel felhányt halmok szakitnak félbe. Földének minémüsége porhanyóé fekete agyag, igen sok televénynyel (humus) gazdagítva; az északi’s keleti részen feltorlasztott korhany és iszap föld (aufgeschwemmter Marsch und Moor bóden). A szikes helyek is meglehetős térséget foglalnak el. Általjában Békés Magyarországnak leggazdagabb vármegyéje, ’s termékenységben vele csak Csanád és Torontál vetekedhetnek. A’ föld itt kétszeri ’s néha egyszeri rofis szántás után az ősziből 10—15 magot, a’ tavasziból 15—20 magot rendesen meg ád, a’ nélkül, hogy szabályosan ugarolnának vagy trágyáznának. — Éghajlata mérsékelt ugyan, 1 1»