Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 4. (Pest, 1839)
Békés vármegye
BÉKÉS VÁRMEGYE. 15 vármegyének egy tisztiháza· Van itt a* Koroson szép tölgyfa hid, 20 száraz és 2 olaj malom. Határa fekete agyag, szikes helyekkel változva, 's igen termékeny, de mivel lapályos, sokszor az árvíz felét is elborítja· Folyóvizei · az egyesült között mellyből isznak a' lakosok, ezenkívül a’ Jókai, Csergettűi, Nagy Iván és Német fokok, mellyek a’ Körösből telnek meg, ’s szárazságban kiapadnak. E’ vizek áradása ellen 2720 ölnyi gátat tart. A’ Körösben fognak sok potykát, csukát, keszeget, harcsát, néha kecsegét is. Vizimadarakból számosan találtatnak vad kacsák, vad ludak, szalonkák, gödények, ’s néha hattyúk és kócsagok. Határában több halmok, ’s 3 elpusztult helységek’ telekjei látszanak , u. m. Ege, Pócs , mellyek 1682-ben tétettek semmivé. Az úrbéri föld 250 egész jobbágytelket foglal magában, ’s kaszálló minden sessio után 24 hold méretett ki. Ennél fogva a’ lakosok vagyonosok, ’s 1837-ben 3300 darab szarvasmarhát, 10,000 juhot, 2000 sertést, 1500 lovat tartottak. Földjeiket a’ gyomaiak már ugatolni szokták, ’s termesztenek tisztabuzát, kétszerest , árpát, kevesebb zabot és kukuriczát, sok kölest. Mesteremberek számosan vannak, de nagy részt nyáron mezei munkások. F. U. gr. Stockhammer Ferdinand, hanem a* várost Wodianer pesti kereskedő birja haszonbérben a ki mintegy 4000 birkát, 156 darab szarvasmarhát, 200 sertést tart, ezenkívül szántat vettet a* 13,000 holdnyi majorsági földjén. Szőleje a’ városnak általjában 2000 akó gyenge bort terem, mellyet vagy magok megisznak a’ lakosok, vagy nádért elcserélik a’Dévaványaiaknak. Gyümölcsfák a’szőlőskertekben bőséggel. Erdeje semmi sincs, fűzfák csak a’ gátok mellett , ’s innen a’ vagyonosabbak Körösön leusztatott ölfával, a’ szegényebbek pedig tüzekkel, szalmával és kóróval tüzelnek. Egyébiránt a’ város igen régi, úgyhogy 1220 táján már vitettek innen Váradra tüzes vas ítéletre némelly szerencsétlenek. 1682 ben elpusztulván, csak 1717-ben kezdettek ismét visszaszivárogni lakosai. Nevezetesebb szerencsétlenségei közzé számlálja az 1816-iki rettenetes fergeteget,melly a’ torony bádogos tótejét a’ templomra vetvén ezt is betörte, — ’s az ezután következő árvizt, valamint