Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben 1. (Budapest, 1888)

N

Verőfény patakkal egyesül. Ez ott a legbővebb vizű patak. Namet, dűlő Giroda falu területén, Temes megyében. Legelő, mely Giro­­dát a temesvári Gyárkülvárostól el­választja. Van itt számos vizenyős hely, délre a Begával határos. A helynév jelentése: Német. Bárány Ágostonnál is Németi falunak Namiti alakja fordul elő. NapláS, szép, sík szántóföld Úri falu területén, Pest megyében. NapláS, dűlő Jász-Dósa falu hatá­rában, Jászkún megyében. Sík terü­let, itt-ott árkok helyével. NaritáS, dűlő Háromház falu hatá­rában, Vas megyében. E név a Nagyrrtás rövidítése. Van ugyanitt Kuseritás és Kisritás dűlő. A szom­széd Kisfalud határában van csak­ugyan Nagyritás dűlő. Nákó, legelő, Magyar-Szerdahely falu, Zala megyében. Narenta, szlávul Neretva, Dalmá­­cziának legnagyobb folyója, de ennek csak alsóbb folyamát bírja. Bosnyák­­országot a Herczegovinától elválasztó Szugliaga hegylánc­ban, a Veljak hegyen (mások szerint Ingliava he­gyen) ered. A folyó Konyicza és Mosztár városok területét öntözi, sőt Konyiczát épen két részre osztja, melynek egyike Bosniához, a másik Herczegovinához tartozik. E folyó Szlatinánál a Rámával, Brusznál a Neretviczával vagy Kis-Narentával, Mosztáron alul a Bullával, Bregavá­­val, Jaszeniczával, Bigovával, majd a Trebizattal is egyesül. Miután már 70 migliát (17 mérföld) török terü­leten folyt, egy­­hegylánczon áttörve, Unke mellett, Metkovich közelében dalmát területre lő, aztán Fort Opus­nál két nagy ágra oszolván, végre 12 torkolattal az adriai tengerbe ömlik. Ezen torkolatok elseje az utolsóhoz 4 miglia távolságra esik. (Hunfalvy János : A magyar birodalom III. 484. lap. Detter: Dalmatien I. 42. és II. 118. lap.) A régieknél (mint Mela) a folyó Nara néven is előfordul. Strabo és Scylaxnál: Naro, Ptolemaeus tábláin Narbo, Constantin Porphyrogenetá­­nál Orontius alakban találjuk e nevet. Az utóbbit hibáztatják, hogy az Oron­tius nevet összezavarta más folyó ne­vével. De én nem látom át, hogy itt szükségkép névzavar fordulna elő. Mert ha a narentanusok tartományát Arentá­nak lehetett nevezni (lásd alább), az Orontius név könnyen abból keletkezhetett. — Midőn III. Kele­men pápa a spalatói érseknek a palliu­­mot adja, azt írja, hogy az érseknek alárendeli az Almissiai parochiát Ma­­karskáig, és a Narenta folyóig —­usque ad flumen de Narente. (Wenzel VI. 179. 1.) 1253. évben Ászán János bolgár czár és Ragusa városa közt egyezség jött létre, hogy a Drina folyótól Narentáig sóadó más helyen, mint Ragusában ne vétessék. (U. o. II. 368. 1.) Narentania, Pagania, Narenta-tar­­tomány, szlávok­ lakta föld, hol a Na­renta folyó az Adriába szakad a Sabioncello félsziget átellenében.Ezen szláv földet a rómaiak saját nyelve- 15*

Next