Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék 1. (Budapest, 1880)
Szilágy vármegye
AZ ELTŰNT RÉGI VARMEGYÉK. 135 gunks becsületes híveinek jószáginak is semmi szolgálatokkal nem élhetünk.«) Az eddig közlött adatokból azt az eredményt lehet kihozni, hogy a XIII. és XIV. században Szilágy vármegye létezett, tanúsítván ezt, a fő- és alispánok nevei. Területe hihetőleg a mai Szatmár vármegye egy kicsiny részéből és Közép- Szolnok megye némely tartozandóságaiból, a Szamos mellett állott; de hogy Kraszna Szilágy-Somlyó városával, vagy Középszolnok Zilah mezővárosával hozzá tartozott volna, azt kimutatni nem lehet. De miután tagadni nem lehet, hogy a Szilágy összetételű helynevek (a Szilágy patak, Szilágy-Cseh, Szilágyfő-Keresztúr, Szilágy-Szt.-Király, Szilágy-Somlyó, Szilágyszeg, Zilah) Közép-Szolnok és Kraszna megyében fordulnak elő, — mindkét terület pedig saját közigazgatással bírt, azt kell feltennünk, hogy Szolnok megyének közép-szolnoki része, melyből későbbi korban Kővár vidéke hasíttatott ki, Szilágy megyének is szolgáltatta ki nagyobbik álladékát fennállásának idejére. Ez a Szilágy megye tán nem is bírt szakadatlan létezéssel, és területe vissza-visszakerült valamely szomszéd megyéhez. Azért nem lehet azt Kraszna és Közép-Szolnok megyével azonosítani, mert az első a XIII. századtól kezdve külön megyei életet élt, a másik pedig részét tette az erdélyi vajdától függő egységes Szolnok megyének. Utóbb a Szilágyság úgy, mint a Nyírség egy határozatlan terjedelmű vidék elnevezésére szolgált. A XVI. századból fenmaradt lajstromok az ország vármegyéiről, Szilágy vármegyét nem ismernek. Az 1876. évi törvényhozás a vármegyék területeit rendezvén, egy új Szilágy megyét alkotott, mely létokát nem a történetből, hanem a közigazgatás érdekéből merítette. Ez új megye alkatrészei Közép-Szolnok megye, Kraszna megye, Do b) Török-Magyarkori Államokmánytár VII. köt. 106. 111. 117. 1.