Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék 1. (Budapest, 1880)

Keve

384 PERTY FRIGYES. De Hunyadi Erzsébet megtagadta hozzájárulását a különben is nélküle létrejött szerződés pontjaihoz. *) Mátyás király 1458. évben megújította és megerősítette V. László királynak, annak 1455. évben a nádorhoz intézett levelében foglalt szabadalmakat. Hasonló módon megerősítette ezeket 1464., 1473. és 1489. években, de miután e helyen nem a csepeli teleppel, mely utóbb Ráczkevinek neveztetett, hanem az Alsó-Dunán fekvő Keve várossal foglalkozom, ahhoz térek vissza, és ennek sorsát nyomozom tovább. A ráczok megszökése Kevéből legalább is elhamarko­dott cselekvény volt. Igaz, hogy V. László királynak 1455. évi levele elismeri, hogy a kevei ráczok a törökökkel többször összeütköztek, és ezért soknak közülök vére folyt, sokan éle­tükkel lakoltak, de másrészt Zsigmond királynak 1435. évi levele Keve erősségének fentartását és védelmét tette köteles­ségükké. A későbbi években e vár még mindig szerepel har­­czaink történetében, mert Hunyadi János ez időben az ellensé­get saját földjén kereste föl, így 1454. aug. 10-én, Kevéből tudósítja a szászokat, hogy a török zultán nagy erővel Rácz­­országba ütött, Szendrőt és Nándorfehérvárt megvívandó, és azután Magyarországba rontandó.* 2) Az elhárított török ve­szély 1456. év nyarán újra közeledvén, az országgyűlés a harczra­­készülést rendelte el. Hunyadi most legdicsőbb hadjáratára indult, és már június 9-én Szegedre érkezett. Innen június 12-én, Temesvárról jún. 22-én, végre Kévéből júl. 3-án intette a fölkelésben késedelmező szászokat kötelességük teljesítésére Mily fényesen fejeztetett be e hadjárat a nándorfehérvári győ­zelemmel, ismeretes mindenki előtt. A kévéi ráczok abban nem vettek részt, mert már a Csepel szigetén telepedtek le, és igy mondhatni, hogy a veszélyt jókor kerülni akarták. De azért Keve városa és a hasonnevű vármegye még jó ideig fenntar­totta magát. Midőn Hunyadi Mátyás Podiebradnál Prágában fogva tartatott és anyja Erzsébet az országban hazafias moz­galmat idézett elő, Keve vármegyében Sydó János és Péter 1) Szalay László : Magyarország története III. 168. lap, hol Mi­­háldot Erdélyhez számítja. 2) Hunyadiak kora II. 389. lap. 1) Ugyanott 403. lap.

Next