Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék 2. (Budapest, 1880)
Dráván-túli részek (helytelenül Slavonia és Croatia) - Megye-leirások: Csázma, Dombró, Dubicza, Garics, Gerzencze, Gora, Goricza, Gordova, Hraschina, Ivanics, Kemlek, Marócza, Podgoria, Rovische, Sziszek, Ugra, Vaska, Zagoria
310 PESTY FRIGYES, és Fridrik császár által terjesztett híre is hatott, mindjárt megbánta, hogy Fridrikkel oly könnyedén egyezséget kötött, mert, méltán, attól tartott, hogy László király Vitovecz Magyarországon fekvő birtokát, a zagoriai grófságot és a gerebeni várat hitetlensége miatt tőle elveendi. Azért végre is a császár ellen fordítá fegyvereit.J) Következett most az országban oly állapot, melyet csak legnagyobb anomáliának lehet nevezni. Daczára t. i. annak, hogy 1458. óta, mint azelőtt Horvát - Dalmátországban, valamint Slavoniában törvényes bánok kormányoztak, mégis Vitovecz János is slavoniai bánnak, de zagoriai grófnak is nevezte magát. Az akkori politika követelményéhez tartozhatott, hogy Mátyás király nem egész szigorral lépett fel a bitorló ellen, sőt 1463. év május 14-én kelt levelében gerebeni Vitovecz Jánost maga is slavoniai bánnak czímezte, s neki és az ő fiainak hűséges szolgálatokért (ob fidelia servitia) Zagoria örökös és szabad grófságát adományozza, ugyanazon határokkal, a minekkel e megyét azelőtt a Cilleyek bírták. Ez örökös grófsághoz tartozott Krapina, Lobor, Osztercz, Vinnicze, Trakostyán, Kosztel, Császárvár, a lerombolt Verbovecz vár és Kamenicze kastély tartozmánya, végre Varasd város és vára, és mindkét Tarnócz falu, melyekbe a csázmai káptalan Vitovecz Jánost és fiait be is igtatta.* 2) A beigtatásnál jelen volt szomszédok ezek: Mirkóczy Kálmán, ki egyszersmind úrnőjét, szomszédvári Henningh Dorottyát, mint annak sztebiczai udvarbirája képviselte, Mirkóczy István, Szabóky András (a császárvári kastélyból) és Miklós, Puhakowczi Máté, Orehovicza-Szent Lászlói Bertalan, Verhovich János és Kristofor, továbbá Krapináról naseninai Bekovics László, Loborról Dekos Péter és Bálint, és macsói Koczondorf Márton, továbbá Batinai) Erzsébet fia András, Pomperyowczi (másutt de Pauperiowcz) Menyhért, Zaversiai András, morigoltowczi Preuner Márton, Osztercz várából szelnicza-szent-domonkosi .) U. o. 488. 529. lap. s) A csázmai káptalan 14114. évi átiratából, mely megvan a magyar országos ház Zágrábban levő részében N. B. A. 1525. csem. 42. sz. 3) Botina helység már 1258. évben említtetik.