Fényes Elek: Magyarország leirása 2. (Pest, 1847)

I. Dunántuli kerület

magyar kertek közé számlálható. Feje egy uradalomnak. Lovas- B­e­r­é­n­y m. vt Fejérvárhoz északra 7 mfre , 4641­­., kik közt igen sok zsidó találtatik. Ékesíti gr. Cziráky csinos izlésű kastélya angolkertével, mellynek szépségét a bele eső szőlőhegy különösen emeli, s e tekintetben kevés mérkőzhetik vele. A vá­ros feje egy uradalomnak. D­u­n­a- P­e­n­t­e­r­e­m v. a Duna mellett, szőlőhe­gye jó veresbort ad. Némellyek szerint itt volt A­na­maria ro­mai város. Sárosd m. v. gr. Eszterházyak egyik uradalmának feje. A várostól csak egy patak, választja el Puszta-Sáros­­d­o­t, melly szinte gr. Eszterházyak kastélyával és csinosan rende­zett kertével dicsekszik. E puszta haszontalan posványság- és mo­csárból nem régiben varázsol látott viruló liget- s termékeny föld­dé.. Seregélyes m. v. Fejérvártól 11/2 órányira egy róna la­­pályos vidéken. Fődisze gr. Zichy Ferencz czinkkel fedett egy eme­­letü pompás kastélya, minden felöl gyönyörű angolkerttel körül­véve. E kert hajdan kopárhomok legelő volt, s most a fában szűkölködő vidéknek valódi ékességére szolgál. A jobbágyok szép szarvasmarhát nevelnek , jó lovakat tartanak, mellyekkel hires ló­vásáraikon élénk kereskedést is űznek. A város feje egy urada­lomnak. Herczegfalva, ezelőtt U­j­m­a­j­o­r puszta volt a neve, de 1811 -ben Dréta Antal, zirczi apát, boldogult József cs. k. fő­­herczeg tanácsából jobbágytelkekre osztotta fel s megtelepitette, s jelenleg számlál 1482 lakost. P­á­t­k­a népes falu, a pátkai tó mel­lett. Nagy-Per­káta népes falu, 2584 r. Feje gr. Győry egy uradalmának. Ékességére szolgál a felemelkedett dombon épült u­­rasági kastély, gyönyörű kertével. Veréb f. Ékesíti Végh Ignácz földesuraság szép kastélya s kerte. Mióta a jobbágytelkek szabá­­lyoztattak, a nép vagyonossága szembetünőleg növekszik, az ura­ság pedig juhainak nemesítését nagy tökélyre vitte. Z­á­m­a­­­y né­pes falu, hires búzát termő szántóföldekkel. Közel a faluhoz látszik egy régi épület-omladék egy kerek kápolnával s egy különös for­rással együtt, melly majd minden 6—7 esztendőben kiapad, kifo­lyása malmot hajt. A temetőben is van egy ritka alkotásu kőfal, ezt a közvélemény Aba Sámuelről épített templom maradványának tartja. Alsó-Baracs puszta mellett, néhány évvel ezelőtt talál­tak egy halmon a föld alatt egy egész római módra épült házat kü­lönféle edényekkel, pénznemekkel s bálványképekkel. A téglákon e szavakat lehetett olvasni: „Cohors VII. Pannonica.“ Csillag­­major, a sárosdi uradalomhoz tartozó, nem­régiben posványos, most gyönyörű ligetes s fasorokkal táblákra osztott puszta. E­­­ő­­szállás népes puszta, a cistercita-rend zirczi, pásztói és pilisi apátságnak feje. urasági várkastéllyal, angol- s gyümölcsöskertek­

Next