Karcsú Antal Arzén: Vácz város története 5. A váczi egyházmegye általános, s a püspöki lakok története és a püspökök életrajzai az első főpásztortól Peitler Antal Józsefig bezárólag (Vác, 1885)
II. Szakasz Az egyházmegye történelmének folytatása - II. Fejezet. A püspökök életrajzainak folytatása 1475–1622-ig
erősittetett meg.1) II. Mátyás királynak belső tanácsosa volt;2) az 1613. évi pozsonyi országgyűlés az ország határainak biztosi tisztét ruházta rá. — 1611-ben gr. Forgách bibornok Nagyszombatban tartományi zsinatot 3) tartván, ennek atyái 4) közt ott ült s aláírta a zsinati végzéseket Almásy Pál váczi püspök is. Lampe Adolf írja a 1631. évről valami kéziratból, hogy akkor Almásy Pál váczi püspök a váczi reformált egyházat s az ide tartozó kosdi, szadai, veresegyházi eklézsiákat stb. erősen üldözte s nagyon megzaklatta; és néhány száz ftnyi pénzbüntetés, sőt néhány ember fejének elvesztése alatt, kényszeritette alattvalóit, hogy a budai basától a kath. papok részére vádiratot vegyenek ki, a kiket erőszakkal feltolt az ő eklézsiáik részére. De ez iszonyú eltorzítása a kortannak, hisz Almásy Pál váczi püspök 1618-ban már elhunyt, mikép bántalmazhatta és szorongathatta hát 1631-ben Kálvin követőit ? Annyi bizonyos, hogy Vácz Kösd, Veresegyház, Szada, Mogyoród, Tarcsa s egyéb, ezek vidékén fekvő helyek a váczi püspök uradalmaihoz tartoztak s azok lakói az ő alattvalói voltak s azok jelenleg is; de azon időszakban Budát s az egész váczi megyét a török bírván, a váczi püspök nem csak mi hatalmat sem gyakorolhatott alattvalói iránt, hanem uradalmai területére még csak lábait sem tehette. Micsoda állítás hát az, hogy •Kálvinhitü alattvalóit üldözte, zaklatta s pénzbirságolta ? — Megjegyzendő itt, hogy a törökök s mieink között békeség köttetett egy időre, melyet 1608-ban II. Mátyás király sajátkezüleg irt alá, s a fegyverszünetet II. Ferdinánd is megujtotta 1625-ben. Állván tehát a béke, vagy Almásy Pál, ki 1608-ban neveztetett ki váczi püspökké, vagy Dallos Miklós, ki 1622-ben második utódja jön, az említett helyekre kath. papokat küldött, hogy az ősi hitben megmaradt híveket vigasztalnák, nekik a szentségeket kiszolgáltatnák stb. s egyszersmind főpásztori iratban is intette őket, hogy nehány száz forintot öszszegyüjtvén, azon a budai basától vádiratot vennének, miszerint annak oltalma alatt lelkipásztoraik háborítatlanul s minden bántalom nélkül maradhassanak , és hogy főkép a kálvinista prédikátorok s ezek követői által ne bántalmaztassanak. Ekkor ugyanis a kálvinisták gazdag ajándékaik, alattomos árulkodásaik és fondorlataik által mindent kivinni bírtak a nagyon is megvesztegethető basáknál! így annyira garázdálkodtak, hogy az ünnepélyesen megerősített békekötés daczára is, a kath lelkipásztorokat állomásaikról kivetni nem egyszer megkisérlették. Miért aztán az egyszer már megalkotott rendelete mellett szigorkodó török basa által annak áthágásáért nehányan fejeik elvesztésével lőnek büntetve. e) A szepesi székesegyház 1622. évi leltárában, a 81. sz. a. 4 uj .) Ld. i. m. I. 354. — 2) Mint többen állítják. — 3) így neveztetik az olyan zsinat, melyet az érsek a joghatósága alatti püspökökkel szokott tartani. — *) így neveztetnek a zsinaton üléssel és szavazati joggal bíró egyházi méltóságok. — 5) Ld. Historia Reformatae Religionis in Hungaria. — 4) Y. ö. Desericzkyt, pag. 185—186.