Baróti Lajos: A bánsági legrégibb német település története (Temesvár, 1892)
A bánsági legrégibb német település története.1) Baróti Lajostól. A németeket a Bánságban első ízben, mint tudva van, mindjárt a törökök kiűzése után való időkben, gróf Mercy Claudius Florimundus tábornok kormányzósága alatt (1717—1734.) telepítették meg. E telepítésről eddig ele csak nagyon hiányos ismereteink voltak. Griselini, a Bánság első monographusa emlékezik meg róla először, de csak általánosságban. Kiemeli ugyan Mercynek, a Bánság újjáteremtőjének érdemeit, melyeket ezen, a török hódoltság idején elpusztult vidék benépesítése körül szerzett s néhányat azon helységek közül is felsorol, hová Mercy németeket telepített.2 *) a telepítés részleteiről azonban hallgat, valószínűleg azért, mert a tisztviselők, kikkel bánsági útja alkalmával (1774—76.) érintkezett, a félszázad előtt történt dologról többet nem tudtak mondani, annyit pedig a Bánságnak régi, állítólag 1728-ban készült térképéről is leolvashatott. Giriselini hézagos tudósítását a Bánság újabb történetírói alig egészítették ki.*) Bőhm és Schwicker4) egészen az ő nyomán indulnak, csak Szentkláraynál5 6) és Milekérnél15) találunk több adatot a bánsági legrégibb német telepítésre vonatkozólag. 11 A jelen értekezés lényegben egyező azzal, mely az „Ethnographia“ 1890. évi L—10. füzeteiben megjelent, csakhogy itt mindent részletesebben mondok el, fölhasználtam az újabban talált adatokat s közlöm a telepítésre vonatkozó érdekesebb okmányokat is. *) urisclini l·’.: Versuch einer [ιοί. n. nat. Geschichte d. Temesvár és Banats. 1710. 1. 155—1511. 1. — A Mercy idejében keletkezett tisztán német helységek közül Urisclini Fehértemplomot (Weisskirchen), Szent-Péter-t, Zádorlak-ot, L3j - Bessenyő-t, Uj - Bécs-et, Dettá-t, Kudricz-ot, Brinkenau-t, és Hidegkút-ot. (Gutenbrunn) említi, a vegyes — német-oláh — lakossággal bíró helyek közül pedig Uj - Arad-ot és Gyarmath-ot. Látni fogjuk, hogy e helységek közül nem mindegyik nyerte Merev korában német lakosait, másrészt meg fogunk győződni arról is, hogy az első német telepítés, bár nem volt olyan terjedelmű, mint a Mária Terézia vagy 11. József alatt történtek, mégsem volt annyira jelentéktelen, mint ahogy a Griselini által felsorolt helységek számából következtetni lehetne. ®) Böhm L.: Gesell, d. Tom. Banats, 1861. 1. 919 1. * Schwicker J. H.: Gesell, d. Tom. Banats, 1879. 316—317. 1. •1’) Szentkláray J.: Száz év Délmagyarország újabb történetéből, I, 249—253. 1. 6) Milleker B.: Az első német települések a Duna-Tisza-Maros-káz déli részeiben. Tört. és Rég. firt. III. évf. 89 92. 1.