Baróti Lajos: A bánsági legrégibb német település története (Temesvár, 1892)

A bánsági legrégibb német település története.1) Baróti Lajostól. A németeket a Bánságban első ízben, mint tudva van, mindjárt a törökök kiűzése után való időkben, gróf Mercy Claudius Florimundus tábornok kormányzósága alatt (1717—1734.) tele­pítették meg. E telepítésről eddig ele csak nagyon hiányos ismereteink voltak. Griselini, a Bánság első monographusa emlékezik meg róla először, de csak általánosságban. Kiemeli ugyan Mercynek, a Bánság újjáteremtőjének érdemeit, melyeket ezen, a török hódoltság idején elpusztult vidék benépesítése körül szerzett s néhányat azon helységek közül is felsorol, hová Mercy néme­teket telepített.2 *) a telepítés részleteiről azonban hallgat, valószí­nűleg azért, mert a tisztviselők, kikkel bánsági útja alkalmával (1774—76.) érintkezett, a félszázad előtt történt dologról többet nem tudtak mondani, annyit pedig a Bánságnak régi, állítólag 1728-ban készült térképéről is leolvashatott. Giriselini hézagos tudósítását a Bánság újabb történetírói alig egészítették ki.*) Bőhm és Schwicker4) egészen az ő nyomán indulnak, csak Szentkláraynál5 6) és Mi­lek­érnél15) találunk több adatot a bánsági legrégibb német telepítésre vonatkozólag. 11 A jelen értekezés lényegben egyező azzal, mely az „Ethnographia“ 1890. évi L—1­0. füzeteiben megjelent, csakhogy itt mindent részletesebben mondok el, fölhasz­náltam az újabban talált adatokat s közlöm a telepítésre vonatkozó érdekesebb okmá­nyokat is. *) u­r­i­s­cl­i­n­i l·’.: Versuch einer [ιοί. n­. nat. Geschichte d. Temesvár és­ Banats. 1710. 1. 155—1511. 1. — A Mercy idejében keletkezett tisztán német helységek közül Urisclini Fehértemplom­ot (W­e­i­s­s­k­i­r­c­h­e­n), Szent-P­é­t­e­r-t, Zádorlak-ot, L3­j - B­e­s­s­e­n­y­ő-t, U­j - B­é­c­s-et, D­e­tt­á-t, Ku­d­r­i­c­z-ot, Brinkena­u-t, és H­i­d­eg­­k­ú­t-ot. (Gutenbrunn) említi, a vegyes — német-oláh — lakossággal bíró helyek közül pedig Uj - A­r­a­d-ot és G­y­a­r­m­a­t­h-ot. Látni fogjuk, hogy e helységek közül nem mindegyik nyerte Merev korában német lakosait, másrészt meg fogunk győződni arról is, hogy az első német telepítés, bár nem volt olyan terjedelmű, mint a Mária Terézia vagy 11. József alatt történtek, még­sem volt annyira jelentéktelen, mint a­hogy a Griselini által felsorolt helységek számából következtetni lehetne. ®) Böhm L.: Gesell, d. Tom. Banats, 1861. 1. 919 1. *­ Schwicker J. H.: Gesell, d. Tom. Banats, 1879. 316—317. 1. •1’) Szentkláray J.: Száz év Dél­m­agyarország újabb történetéből, I, 249—253. 1. 6) Mill­ek­er B.: Az első német települések a Duna-Tisza-Maros-káz déli részei­ben. Tört. és Rég. firt. III. évf. 89 92. 1.

Next