Jurkovich Emil: Besztercebánya multjából. Tárcagyüjtemény (Besztercebánya, 1906)
Königsberger Mihály
Königsberger Mihály. Besztercebánya régmúltjából, a századok ködös homályán át egy név sugárzik felénk, amelylyel mindnntt találkozhatni, ahol a mérhetetlen gazdagság mellett vallásosságról s önzetlen humanizmusról van szó. Bátran mondhatjuk, hogy e név a régi fénykorát élő Besztercebánya legkiválóbb patríciusának a neve, a melyet az utókor éppen kiváló tettei, építkezései s emberbaráti intézkedései miatt bizonyos mythosi légkörrel szokott már körülvenni s még többet is szokott nevével kapcsolatba hozni, mint a mennyit a valóságtam tett. Immár négy teljes század választ el minket attól a kortól,a mely Königsbergert még ismerte, műveit keletkezni látta s jótéteményeit élvezte. Nem csoda tehát, ha a róla alább adandó kép csak halvány színekben s tág körvonalakban fogja őt szemeink elé állítani; de bármilyen hiányos s hézagos legyen is e kép, azt hiszem, alkalmas lesz arra, hogy a bámulat, az elismerés s a hálaérzetét fakassza a késői utókor azon fiaiban, akik ugyanazt a várost lakják, amelyet valamikor az ő fenkölt lelke is a magáénak vallott. Mindjárt az első kérdésnél, hol született Königsberger, adósoknak kell maradni a felelettel. Ha nevében keressük a kiinduló pontot, úgy azt kell mondanunk, hogy Königsberger — Újbányára (?) — való lehetett. Szokásos volt ugyanis a középkorban, hogy egyes családok származási helyükről is vették nevüket, úgy a magyarban mint a németben. Ilyenek voltak a Privitzerek, Neudorferek, a Rosenbergerek, a Kremnitzerek stb., akik mint bányaművelő polgárok, iparosok vagy kereskedők itt letelepedve, származási helyükről nevezték el magukat. De vajjon melyik Königsberget kell itt érteni ? A magyarországit, Újbányát, avagy a németországit, amelyből