Gattáji Gorové László: Eger városának történetei (Eger, 1876)
A) Egernek régiségei a' Mohátsi veszedelemig
, tsak töredékeket fogok elmutatni, de az igyekezet mentsen ki mindent. Találtatnak nyomai annak, hogy Eger városa Krisztus Urunk születése után a’ harmadik Században Püspökséggel ékeskedő hely lett légyen, a’ mit tsudálni nem lehet, főképen ha Petthő Gergely’ Magyar Krónikájának 2-dik részében a’ 7- dik tudósításban olvassuk ezeket a’ jegyzéseket, mellyek a’ hit elterűlésének első századjáról tétettek . ..Hogy Pannóniában is predikáltatott az „új törvény, a’ Krisztus’ Evangéliuma, (így ir ő) „és így abban a Pápisták vóltak, abból is ki „tetszik, hogy tsak az egy Szerémi Pannóniát akkor tündöklő fő városban a’ Római hitért véreket nagy bátran kiontották több szent Püspökök. „Ezek mivel hogy lelki pásztorok voltak, lelki „nyáj, és juhok, az az Katholikus lelkek, és emberek nélkül nem lehettek“. — A’ második századról továbbá folytatván értekezését Petzhe, elő hozza 2-dik Agapetus Pápának (deliért, Laureatumi Püspöknek irt levelét (apud Petz Dissert. Praelim. Script. Austria), mellyben a’ következendő kifejezés találtatik : „Hanc etiam in exoredio nascentis Ecclesiae, et immanissimma Christianorum persecutione a Doctoribus Lipsius Sedis ( Romanae) Catholicae fidei novismus rudimenta recepisse , et deiide a succedentibus praedicatoribus in superioris, atque „inferioris Pannoniae provincias ejusdem fidei „emanasse gratiam.“ — A’ régiségek’ nyomozóji között Kerchelich Boldizsár (in Hist. Cathedr. Ecclesiae Zagrabiensis parte 1-a cap. 40-a) Lázi Farkas (Wolfgangus Lazius de Rep. Romana libro 12-0 sectione 3-a, cap. 14-a), és Ti-