Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története 3. Egyházak (Nagyvárad, 1884)
Tizenötödik könyv. A békési főesperesi kerület
KAMUT. (kamawlth.) Középkori oklevelek két Kamutot említenek Nagy és Kis előnévvel, ez utóbbinak egyházáról, mely Szent-Margit tiszteletére állt, 1515-ben van szó.1 MEGYER. A Gerlai Ábrámffy nemzetség birtoka; egyházáról 11183-ban találunk említést.2 MURUL. (mvrdl. murul. mwrgul.) A pápai tizedjegyzékek nem említik, de hogy volt egyháza, mely benn a községben Szent-Miklós tiszteletére állt s temetői joggal bírt, igazolja a budai káptalannak 1295-iki levele.3 SZENT-ANDRÁS. (zenthandreas.) A XIV-ik században az Uzvásári nemzetség birtoka .4 Zsigmond király Hunyadi Jánosnak adományozá, s ez adományt V. László király 1456-ban megerősítette.5 Nevét kétségkívül Szent-András tiszteletére szentelt egyházától vette. SZENT-MIKLÓS. Ma puszta Csabától napnyugatra, hol a «templomhely» nevű dűlőn emelkedett az egyház s hogy melyik védszent tiszteletére? megfelel rá a puszta neve. VERESEGYHÁZ. Egyházának kegyúri jogáról szó van 1453-ban, midőn Hunyady János jegyzőjének, Sári Péternek birtokába jutott.0 1-2 Haan L : Békésvármegye hajdana. II. 128. 1. — II. 32. 1. 3 Wenzel G: Árpádkori uj okmánytár. XII. 560. és 574. 11. 4 Hazai, oklevéltár (Desselvffy). 304. s köv. 11. 5-6Másolatok a müncheni állami levéltárból, S. 51. sz.