Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története 4. A váradi püspökök a számüzetés s az újraalapitás korában 1566-1780 (Debrecen, 1935)
Tizennyolcadik könyv. A teljes pusztulás kora. 1606-1692 - VIII. Bunyitai Vince: Pálfalvay János. 1659-1663
BÁRSONY GYÖRGY (1663—1675) zomorú a képe hazánknak a török hódoltsági részekben, de egyéb helyen sem derültebb. Nálunk a XVII-ik század hetvenes éveinek történetkönyve valóságos véres könyv. E könyvnek egyik lapját kell most feltárnunk. Ez a lap Várad akkori püspökének, Bársony Györgynek történetét beszéli el. Nemcsak neve volt magyar, hanem származása is. Nyitra vármegyében, Péterfalván született1) 1629 március 3-án nemes, birtokos szülőktől.2) Atyja Bársony János, anyja Csorba Anna volt. Ismerjük egy testvérét, Jánost, a későbbi ítélőmestert, kiről még lesz szó. Édesanyja a pálosok máriavölgyi búcsújáró templomában éppen akkor tért át a lutheránus vallásról a katolikusra, midőn fiát, Györgyöt, szíve alatt hordozta.1) Figyelemre méltó körülmény. Bársony György Rómában kezdte hallgatni a bölcsészetet, de változó egészsége miatt a bécsi Pazmaneumban fejezte be a hittudományok tanulását is. Pappá szenteltetvén, dunaszerdahelyi lelkész lett s már itt kitűnt egyházi szónoklatai s a protestánsokkal folytatott hitvitái által. Főpásztora, Lippay prímás is figyelmes lett reá. 1653-ban, b Wagner, C. Analecta. III. 12. — Viszont az Orsz. St. Eccl. 66. 23 szerint Mártonfalván született. 2) Wagner szerint 1) 1626-ban, de ez tévedés, mert Bársony Gy. végrendeletében világosan említi, hogy anyja megtérése után éppen 30 év múlva szenteltetett apáttá. Ez pedig 1659-ben történt. 3) Bársony végrendeletének szavai. Wagner, III. 118.