Császár Elemér: A Pálos-rend föloszlatása (Budapest, 1901)
llenitást következtében a császáréba. Az eltörölt rendek elkobzott vagyona azonkívül nagy mértékben gyarapítja a vallási alapot.1) Rövid idő leforgása alatt majd mindegyik rendet elérte végzete. Azok között, melyek utoljára maradtak, volt az egyetlen magyar eredetű szerzet, a pálosoké is. Az eltörlés előtt ők is megkapták az intő szózatot, az 1784-iki rendeleteket, melyekből megérthették, akik a császár intenzióit ismerték, hogy a végleges csapás csak idő kérdése. Első pillanatra ezek a rendeletek sem tűntek föl veszedelmeseknek, épen úgy mint a, tíz évvel azelőtt kiadottak, mert egyszerűen megszüntették azokat a, szokásos látogatásokat, melyeket a generálisok három (''venként tettek s a melyek úgyis csak költséget okoztak a meglátogatott kolostoroknak.) A császár továbbá megtiltotta a provinciálisoknak, hogy az egyes kolostorok ügyeibe beleavatkozzanak. Kimondtaazt is, hogy az egyes házak elöljáróit, a priorokat és subpriorokat maguk a rendtagok válaszszák, a provinciálist pedig a perjelek. A provinciális tanácsát (definitorium provinciale) eltörölte, mert minek tanács annak, akinek úgy sincs kérdezni és tenni valója. Amit e rendeletekben az avatatlan szem is észrevesz, az a demokratikus fölfogás, de figyelmesen átnézve, és oly könynyen meg lehet érezni bennük azt a halai inas bomlasztó szellemet is, melyet a fejedelem tudatosan vitt beléjük. (Gyöngítette a rend vezetőinek hatalmát, megszüntette azon jogukat, hogy ellenőrizzék a kolostorokat, s a kolostorok elöljáróit nem a generálistól és provinciálistól függő tartományi káptalannal (capitulum provinciale), hanem a rendtagokkal választatta, így mindent megtett, hogy mennél lazább legyen a merev hierarchikus szervezet, a mely minden rend hatalmának az alapja.. Félre nem ismerhető a császár számítása: minden hatalmat a perjelekre ruházott s függővé tette őket azoktól, a kik alattok állanak, a rendtagoktól, mert a ki nem tud kedvük szerint eljárni, a legközelebbi alkalommal nem választják meg. Azt remélte, hogy a rendtagok, akiket már a generális és provinciális sem tarthat féken, a perjelt meg egészen hatalmukban tartják, visszaélnek helyzetükkel s neki majd lesz alkalma és ürügye a rendet eltörölni. Nem tudjuk, meg lett volna-e a kívánt eredménye a rendeleteknek, mert, az idő nagyon rövid * 2 ■) U. o. 2) A generális látogatása még 1785-ben is, mikor csak vendégül látták (lásd alább), 02 frt 30 krba került. Óvsz. Levéltár, Li. T. 1780 : 35180.