Szentkláray Jenő: A csanád-egyházmegyei plebániák története (Temesvár, 1898)

Plebániák története - XXVI. Bulcs

I­ UL CS. 1737—1737· 1740—174­3. 1743—1745· 1745—1753· 1­753—1764- 1764—1766. 1760—1767. 1767 — 1770. 1770—1771. 1­771 -1773· 17­7­3 — 1784· 1780—1784. 1­784----1­82­1. 1821 —1869. 1869—1881. 1881—1885. 1885— Lelkészek, minoriták. Csűrös József, plébános Gyürffy Orbán Válovich Mihály Bereczky Hilárion Ulz Imre Fellner Ferencz Domaránszky Placzid Schaffer Rafael Ujfalussy Dávid Mikole József, plébános. Ego Antal, plébános. Császár József Wittmann Kreszczencz Gomilcsevich Ferencz Wittmann Kreszczencz Babócs Kristóf, minorita beiktatott plébános Farkas Mihály, plébános. Rothmayr Zsigmond, plébános. Horváth József, pl. h. Pechtl Ádám, pl. h. minoriták. Tanítók: Steierer Antal 1822. Volt-e 1832-től 1837-ig tanító a helységben, nem tudni.­­­­ámán Péter 1836—1869. Vájt Gergely 1870—1870. Miklós Ignácz 1871 —1872. Hergh­íz Viktor 1873—1874. Két évi üresedés után Kloosz Rudolf 1876—1877. Alexi János 1877—1878. Kétévi üresedés után Dorka Alajos 1880— 1888. Egy évi üresedés. Eötvös Mihály 1889—1890. Ruzsák János 1890-től máig. Fiókközségek: 1. Bakamező. Kisközség 141 házzal Krassó-Szörény megye marosi járásában, Bulcstól 3 km. távolra d. irányban. Lakossága: róm. kath. 6; g. k. n. e. 765, zsidó 5. — Határa 1765 kh., mely a m. kir. kincstár birtoka. Pesty Frigyes írja, hogy semmi sem mutat arra, mintha a régi korban már létezett volna; de mivel — úgymond — a XVIII. század elején, mikor nem volt divat magyar nevű telepeket alkotni, már találkozunk a nevével, föltehető, hogy a falu már azelőtt lappangott szerény ismeretlenségében.­) Ezen a nyomon Bakamezőt újabb keletű helységnek kellene tartanunk. Pedig árpádkorszaki helység és plébánia. Ugyanis a hajdani Arad megye maros-balparti vidékén, a Lippa táján *) Czelláti. *) Krassó várm­. tört. II., 16. 1. 543

Next