Horváth Mihály: Magyarország történelme 3. (Pest, 1871)
Tizedik könyv. Nemzeti visszahatás. A Hunyadyak kora - Első fejezet. V. László király és Hunyady János kormányzósága. 1444-1457 - IV. Czilley ármányai a Hunyadyak ellen
I. fejezet. V. László. 69 akadálytalanul áthaladtak a vár kapuján, de hátuk mögött a kapu bezáratott, s Czilley fegyveres cselédei, úgy az idegen zsoldosok és keresztesek is kint szorultak. Hunyady a király előtt, ki e miatti felindúlását el nem titkolhatá, avval igazolá tettét, hogy a haza törvényei szerint idegen hadaknak tilos bemenni a határszéli várakba. És Czilley bármennyire boszankodott is az esemény miatt, egyéb engedményt nem nyerhetett, mint hogy szolgái fegyvertelenül bocsáttassanak a vár belsejébe; a keresztesek és idegen zsoldosok a váron kívül szálltak táborba). A megrettent, bizodalmatlanná lett királylyal, most nem lön nehéz elhitetni Czilleynek, hogy a Hunyadyak valóban élete ellen törekednek, utat nyitandók maguknak a koronára, melynek elnyerése nekik meg volna jósolva. A remegő király megegyezését adta elvesztésökre, s a tett végrehajtását Czilleyre bízta, mit ez rövid napok múlva teljesíteni ígért. Azonban Hunyady László, barátai valamely módon tudomására jutottak a titkos végzésnek, s azonnal tanácsot tartván, azt megelőzni határozták. Hunyady László harmad napon a király megérkezte után, midőn ez misét hallgatott, Czilleyt országos ügy örve alatt magához kéreté, s a belépőt szemrehányásokkal illeté azon ellenséges indulata miatt, melylyel elébb üdvözült atyja, most maga s öcscse ellen viseltetik. Czilley gőgösen és sértőleg válaszolt, mire Hunyady a Brankovicsnak szánt óriáslevelet tartá elébe, s követelé, ha ezért büntetlen akar maradni, mondjon le tisztségeiről, s távozzék Magyarországból. Czilley erre még sértőbb lett; Lászlót honárulónak, felségsértőnek nevezi, ki a királyt most is mintegy fogva tartani merészkedik. A heves ifjú e gyalázatot nem tűrhetvén, kardot ránt; de megelőzi őt Czilley s oly hatalmas csapást mér László feje felé, hogy bár ez azt kardjával felfogja, kardmarkolatának .) A czillei évkönyvek, és ee. hh. Aeneas Sylvius Hist. Boh. Cap. 66. 1456