Horváth Mihály: Magyarország történelme 3. (Pest, 1871)
Tizedik könyv. Nemzeti visszahatás. A Hunyadyak kora - Első fejezet. V. László király és Hunyady János kormányzósága. 1444-1457 - III. Czilley fondorlatai Hunyady ellen
58 Tizedik könyv. A Hunyadyak kora, 1456. bizonynyal hadjáratot intézendő a Hellesponton; tudtokra adá azt is, hogy az aragóniai és burgundi fejedelmek tetemes segélyhadakat ígértek. E kedvező tudósítás, Hunyady János ösztönzései s példája, minélfogva hétezer lovast ígért felfegyverezni saját költségein és Kapisztrán Jánosnak a kereszt fölvételére buzdító s kedélyrázó beszédei a rendeket arra bírták, hogy aratás utánra (mert a múlt évben kivált Szerbiában felette szűk volt a termés) hadjáratot határozzanak a török ellen. Azonban ápril 7-kén híre érkezik, hogy a szultán roppant seregeivel már megindult, Nándorfehérvár ostromát, s ennek megvétele után Magyarország megtámadását tűzvén ki czéljává "). E rémítő hír vételére elhatároztatott, hogy a sereg, mihelyt csak felkészülhet, táborba szálljon; a pápa pedig követe által megkéretett, hogy az ígért segedelmet tüstént állítsa ki, s az olasz hajóhadat küldje a török vizekre. A pápai követ a hadjárat sükerítésére átalában a legnagyobb buzgalmat fejté ki, nemcsak III. Callixtot sürgetvén az ügy erélyes megindítására, hanem a külfejedelmeket is felhíván, hozzanak vagy küldjenek mennél elébb segedelmet a fenyegetett kereszténység védelmére 2); Kapisztrán János mellé pedig több szerzetest, ezek közt a Mátyás király alatt nevezetessé lett Veronai Gábort, adván társul a kereszteshad hirdetésére 3). De maga a király is szívére látszék venni az ország veszedelmét, s ápril 7-kén kelt levelében sürgetve szólítá fel a német fejedelmeket, hogy frankfurti végzésük szerint ne késsenek megküldeni az ígért segélyhadat 4), s ugyanazon napon a pápát is buzgón kérte ígéreteinek teljesítésére 5). De e buzgalom nemsokáig tartott, mert mellette volt s ’) A pápai követ levele Katonánál XIII, 1045 2) Egy levelét Zsigmond osztrák hghez közli Teleki. Okmánytár X, 499. 3) Katonánál: XIII, 1049. 4) Chmelnél: Fontes rev. Austr. II, 19 5) Katonánál: e. h. 1041.