Horváth Mihály: Magyarország történelme 7. (Budapest, 1873)
Huszadik könyv. A nemzet s a királyi ház közti bizodalom helyreálltának korszaka - Második fejezet. Mária Terézia reformtörekvései - II. Ferencz császár halála
II. fejezet. Mária Terézia reformtörekvései. 395 3 engedélye nélkül a papság adózása az erődítések fentartására. 2) Ő tette szokássá azt is, hogy a kir. kamara minden ríj püspököt s minden más nagyobb egyházi javadalomra kinevezett egyházit megadóztatott a lelkészi s várerődítési alapok javára. Az egyházat illető rendeletekben legtermékenyebb volt kormányéletének utolsó tizede. 1770-ben egyre szaporodván a kolduló szerzetek elleni panaszok, azoknak zárdáit s a bennük élő szerzetesek számát egyházmegyénkint összeiratá. A magyar korona területén összesen 3570 kolduló szerzetes számláltatott. Ezeknek számát, mivel nagy részben a lelkészek segedelmére szolgáltak, nem kevesbítő ugyan, de szaporítani is megtiltotta a kormányt különös engedelme nélkül. Három évvel később a jezsuita szerzetet, hazánkban is annyi zavarok s belharczok indokát, a pápa megegyeztével, más államok példája szerint, minden tartományaiban feloszlatta. Az eltörült szerzet vagyona ingatlanok s tőkékben roppant összeget képviselt. Az ingatlanokhoz tartozott: Törökbálint Pest megyében, Fehéregyház Pozsony megyében, Vál, Agárd, Bajom, Perkáta, Tape, Pákozd, Sz. Ágota Fehér megyében, Apátfalva, Szamarócz és Szalka Trencsény megyében, Göncsör és Porosén Baranyában, Tajzat puszta Hevesben, Lövénháza, Szabadpuszta, Vereb, Vámos és több más javak Győr, Komárom, Veszprém, Fehér és Soprony megyékben. Az egész vagyon felette alacsony árban 7,095,937 frtra becsültetett. Ebből az egyházi javak 1,961,070 frt, a világi javak 1,546,360 frt, a városokban a polgári természetű ingatlanok 608,730 frt értéket képviseltek; az alapítványos tőkék 322,290 frtra, a másként szerzett tőkék 1,657,487 írtra emelkedtek. Kolowrath, a csász. kamara elnöke e javakkal igen pazarul kezdett gazdálkodni. ) E segély összesen 79,599 ftot tőn. Kancell. levélt. 1770.