Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig - Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai 14. (Budapest, 1901)
Harmadik rész. A pesti hitközség története. I-VIII. fejezet
vonásáért folyamodott tehát június 3-án. Bátor hangon, érdemeinek tudatában figyelmeztette a várost, hogy a ghettó alakítása a legbiztosabb eszköze lenne Magyarország fejlődni kezdő kereskedelme elfojtásának, mert be van bizonyítva — úgy mondja a zsidóság — hogy zsidó kereskedők Európa egyetlen egy városában se mozdítják elő annyira a kereskedelmet, mint épen Pesten, nem érdemlik meg tehát, hogy közhasznú szolgálataiknak megbántás legyen a jutalma.* Európa minden kikötő és kereskedelmi városában, sőt még Bécsben is a zsidók keresztényekkel vegyest laknak és azon városokban, melyekben nagy befolyást gyakorolnak a kereskedelemre, mint Triest, Hamburg, Dresda, Berlinben tulajdon házakat is bírhatnak, olyan helyeken pedig, hol külön zsidó negyed létezik, a fontosabb kereskedelmet űzőknek nyílt tereken a ghettón kívül is szabad lakniok. Óva intik a zsidók a várost, ne hajtsa végre a tervet és rámutatnak a nagy kárra, melyet a Lipótváros fejlődése szenvedne, ha kiutasíttatnának belőle és arra a nagy házbérdrágaságra, ha egyedül a terézvárosiak monopolizálnák a zsidó lakásokat. A polgárság nem maradt adós a felelettel, júl. 10-iki nyilatkozatában megcáfolja a zsidók azon állítását, hogy a pesti kereskedelmet fellendítik, ezt az érdemet magának tulajdonítja, mert szerinte a zsidóság * wäre das sicherste Mittel, das kaum aufblühende Commerz Ungarns in der Wiege zu ersticken, denn es ist bewiesen, dass in keiner Handelsstadt in Europa das Commerz durch Jüdische Handels Leute mehr befördert .'werde als in Pesth, und dennoch sucht man diese auf die möglichste Art zu kränken.