Büchler Sándor: A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig - Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat kiadványai 14. (Budapest, 1901)

Harmadik rész. A pesti hitközség története. I-VIII. fejezet

Midőn a pestiek 1811-ben adóelengedést kérő folya­modványuk alá a „ Judengemeinde» szót írták, a hely­tartóság meginti őket és figyelmezteti, hogy királyi intézkedések értelmében Pesten nem létezik zsidó hit­község, hanem csakis képviselők vannak, kik a ven­déglőbérletet és a czeremóniákat vezetik.­ Nem meglepő ennélfogva a városi tanács 1820 aug. 3-iki határozata, mely szerint visszau­tasitja a pesti zsidók részéről érkező ama beadványokat, melyek alá­írásában «von der Pester Judenschaft» szavak helyett a meg nem engedett «von der Pester Juden-Gemeinde» kifejezés fordult elő. Még keményebb volt a helytartóságnak 1808 aug. 9-én kiadott rendelete, mely válaszát képezte a város ama folyamodványának, melyben a zsidók számának csökkentését kérte. E szerint semmiféle idegen zsidó­nak se volt szabad Pesten állandóan megtelepedni, még akkor se, ha pesti toleráltnak vette el leányát. A türelmi és kereskedési jogot a szülőktől csak egyetlenegy fiú utód örökölhette, a többi gyermekek azonban csupán commoránsoknak, atyjuk üzletének segédeiül tekin­tettek.­­­A város, ha már megtartania kellett a zsidókat, azon volt, hogy minél többet keserítse őket. A zsidóság, mely 1799 decz. 2-án már 310 tűrt és 765 commoráns zsidó lelket számlált Pesten,­ idővel a Terézvároson túl is ki- 1 U. i. Dass nach dem Sinne der Allerhöchsten Anord­nungen in Pesth keine Judengemeinde besthe, sondern De­­putirte seyn, die die Arenda und ihre Ceremonie leiten. a n. i. 3 Pest város lev., Relationes, fase. 32, 2875.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék