Kővári László: Erdély építészeti emlékei (Kolozsvár, 1866)
II. Magyarkori erődítmények - 1. Hatósági erődök - B) Székely széki várak
94 SZÉKELY SZÉKI vobák, eredetű tisz lángoszlopait, míg mindent meg nem emésztett, megfékezni nem lehetett. Nemzeti nagyságunk ez emléke már rom, melyet összeomlás fenyeget. Azóta több meleg felsólalás történt e tárgyban; honfiak és régiségbuvárok próbálták megindítani a kormányt, az erdélyi conservatorok felszólaltak, a bécsi építészeti emlékeket fentartó bizottmány magáévá tette, de még eddig eredménye nem volt. Az erdélyi múzeumegylet egyik gyűlésében indítvány létetett, hogy a kincstárt, melynek birtokában van, ha értéktelen tárgynak tekinti, mit felépíteni nem akar, kérje fel a muzeumegylet, bocsássa birtokába, és a muzeumegylet szólítsa adakozásra ne csak a magyar hazát, hanem az egész Európát, s fel lehet tenni, hogy a kereszténység hőse, Hunyadi János emlékét még meg foghatjuk menteni. ') B) Székely széki várak. Mint a fennebbiekből láttuk, az eredetileg hétre terjedt erdélyi magyar megye mindenike, egy-egy vár körül központosult. A székely székek, illetőleg az öt székely megye e várszerkezetet nem ismerte, sőt ismerni sem akarta. Az idők folyama mégis kivitte, hogy az egy Aranyosszéket kivéve, minden székben megkisérték egy királyi vár felállítását. Háromszék a magáét széthányta; Udvarhelyszéké szintén rommá lett; Csikszék szintén várhoz jutott, s míg állt a határszéli katonaság, parancsnoki helyiségévé lett; Marosszék székhelye, M.Vásárhely, önvédelmére épített volt egy várat, ez a múlt században szintén katonai parancsnokság alá jutott. Hogyan fejlett ki, az egyes váraknál elbeszéljük. Székely-Udvarhely vára. Székely-Udvarhely Udvarhelyszék székhelye. Régen anya- szék és anyaváros, mint ahol a székely nemzeti gyűlések tartattak. ) Érd. Múzeum évkönyvei u. 141.